Válság idején felértékelődnek azok a módszerek, amelyek segítségével ingyen, különösebb beruházás nélkül növelhető a cégek teljesítménye, mozgósítható a munkatársakban rejlő tartalék.
„Maradj éhes, maradj bolond!” – biztatta 2005-ös, legendás, a Stanfordi Egyetem diplomaosztóján elhangzott beszédében a nemrég elhunyt Apple-alapító, Steve Jobs a hallgatóságát. Inspiráló előadásában a világ ma már legértékesebb cégének vezetője azt is elárulta, hogy a rákkal küzdve megtanulta: a halál közelsége a legjobb ösztönző, hogy az igazán fontos dolgokra koncentráljon.
De mit tehet a cégvezető, ha Jobséhoz hasonló sikerekre vágyik, ám alkalmazottai éppen nem rettegnek az elmúlástól, vagy ha igen, akkor sem a cég felvirágzását tartják legfontosabb céljuknak? Negyven évvel ezelőtt a friss diplomás tanácsadók azt mondták volna neki, hogy arányosan jutalmazza a buzgó munkatársak extra erőfeszítései, majd dőljön hátra, és élvezze a megtáltosodott beosztottak munkájának gyümölcsét. Ám mára egyre inkább kiderülni látszik, hogy nem is tehetne ennél rosszabbat, mert a hagyományos jutalmazás nemritkán éppen hogy csökkenti a teljesítményt.
A vállalatirányítás új útjairól, trükkjeiről és fortélyairól az e heti HVG vállalatirányítási mellékletében olvashatnak.