Még nem dőlt el, hogy valóban átnevezik-e a Pécsi Tudományegyetemet, az azonban biztos, hogy a kormány által május elején bejelentett, felsőoktatási intézményeket érintő, egyelőre csak tervezett átszervezéseket követően néhány intézmény neve megváltozhat.
„Egyelőre csak esetleges terv a névváltoztatás, hónapokig is eltarthat, míg az illetékesek döntenek, lesz-e belőle valami”- válaszolta Kottász Gergely, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) sajtószóvivője a hvg.hu kérdésére: valóban sor kerülhet-e a baranyai felsőoktatási intézmény nevének megváltoztatására, és ha igen, ez mikor valósulhat meg. Mint mondta, a lapok tényként kezelik az intézmény átnevezését, ám erre csak akkor kerülhet sor, ha egyetemi berkekben - dékáni egyeztetést követően - úgy döntenek, van értelme a változtatásnak, valóban szükség van rá és minden érintett rábólint. Ahogy Kottász Gergely fogalmazott: a lehetséges változással járó költségeket is csak akkor érdemes megbecsülni, ha az egyetem vezetése megszavazza a terv megvalósulását.
Két hete a pecsiujsag.hu értesülése nyomán arról számolt be a sajtó, hogy a 2000 január elseje óta Pécsi Tudományegyetem néven működő intézmény új nevet vehet fel. A lehetséges névváltozatok között az Erzsébet és a Janus Pannonius Egyetem is szerepel, sőt, egyetemi berkekben ezt a két verziót tartják igazán esélyesnek. A sajtószóvivő ezzel kapcsolatban elmondta: a névválasztás csak akkor lesz időszerű, ha már megállapodtak a változtatásról, addig viszont nem kommentálják az ezzel kapcsolatos találgatásokat.
A PTE általános rektorhelyettese, Komlósi László Imre az első sajtóhírekre reagálva elmondta: az egyetem vezetése hamarosan érdemben is foglalkozik az átnevezés kérdésével. Hogy az előzetes, nem hivatalos becslések szerint több tízmillió forintos kiadással járó névcsere - melyben benne van az adminisztrációs költségektől kezdve a címer, a pecsét és fejléc megváltoztatásáig számos tétel - miért lehet hasznos az intézménynek, arra Komlósi korábban úgy felelt: ha egy híres személy nevét viseli az intézmény, talán a jelentkezők figyelmét is jobban felkelti. A PTE 1982-től - a Pécsi Tanárképző Főiskola beolvasztásával - 2000-ig Janus Pannonius Tudományegyetem néven működött. Akkor a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Szekszárdon működő Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola integrálásával jött létre a PTE.
A pécsi egyetem lehetséges átnevezésével egyidőben röppent fel a hír, hogy az alapításának száz éves fennállását jövőre ünneplő Debreceni Egyetem vezetése is hasonló lépést fontolgat, mégpedig Kossuth Lajos nevét választva. Fábián István rektor erről úgy nyilatkozott: náluk nem időszerű a névváltoztatás. 2000 január elsején a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a Hajdúböszörményben működő Wargha István Pedagógiai Főiskola összevonásával jött létre a Debreceni Egyetem.
Az egyetemek, főiskolák esetleges névváltoztatása a május elején bejelentett felsőoktatási intézményi átszervezések kapcsán vált aktuálissá. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár akkor jelentette be, hogy a Széll Kálmán-tervben előirányzott átszervezések után a 29 állami felsőoktatási intézményből mindössze 16 maradna. Az első hírek többek között a Budapesti Corvinus Egyetem megszüntetéséről, majd átszervezéséről szóltak. Hoffmann időközben cáfolta, hogy egyetemeket szüntetne meg a kormány, az egyeztetések még folynak az átalakításra ítélt intézmények vezetőivel.
Új név, több diák?
Az egyetemre, főiskolára jelentkezők számát tekintve idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem a legnépszerűbb, ezután a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, majd a Budapesti Corvinus Egyetem következik. (A szeptemberben induló alapképzésre összesen 95 600, az egységes, osztatlan képzésre 10 622, a felsőfokú szakképzésre 8842, míg mesterképzésre 25 506-an jelentkeztek az Oktatási Hivatal adatai szerint.) Hogy egy felsőoktatási intézménybe hányan felvételiznek, leginkább az egyetem vagy főiskola „hírétől”, presztízsétől és persze képzési kínálatától függ. Az intézményi-, esetleg kari integráció révén új néven megalakuló egyetemeken, főiskolákon óhatatlanul megnő a hallgatói létszám, függetlenül az intézmény nevétől. A HVG Diploma 2011 különszámában a felsőoktatási intézmények abszolút rangsorát (Felvi-rangsor) a hallgatók és az oktatók kiválósága alapján az ELTE vezeti, ezt követi a Szegedi Tudományegyetem. Harmadik helyen a Semmelweis Egyetem, negyediken a Budapesti Corvinus Egyetem, ötödik helyen pedig a Debreceni Egyetem áll.
Integráció és átnevezési hullám 2000. január elsejétől
Az egyetemek, főiskolák névváltoztatására leggyakrabban egy intézményi- vagy kari integrációt követően kerül sor. A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény értelmében 2000. január elsejei hatállyal számos egyetem és főiskola alakult át: akadt, amelyik egy másikba olvadt, míg az integráció egyes intézmények esetében csak bizonyos karokat érintett (ld. keretes írásunkat).
Átnevezés újra és újra
A sokak által még mindig csak Közgázként emlegetett Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) az elmúlt húsz évben jó néhány névváltoztatáson átesett. Az 1990-től Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem néven működő intézmény 2000. január elsejétől az Államigazgatási Főiskola beolvasztását követően Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem néven működött tovább. Egy újabb integrációt követően - 2003. szeptemberétől a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi, Kertészettudományi és a Tájépítészeti Kara is beolvadt az egyetembe - lett az intézmény neve Budapesti Corvinus Egyetem, amely 2004. január elsejétől hivatalos. Az Óbudai Egyetem 2010. január elsejétől működik, mégpedig a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) jogutódjaként. A BMF 2000. január elsején alakult meg a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola összevonásával.
| Felsőoktatási integráció felsőfokon |
Az emlékezetes, 2000. január elsejei hatállyal életbe lépő intézményi átszervezések közé tartozik a Budapesti Tanítóképző Főiskola és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola beolvasztása az Eötvös Loránd Tudományegyetembe. A gödöllői Szent István Egyetem öt intézmény: az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összeolvadásával jött létre.
A soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem a Soproni Egyetem, a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskola és a Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának integrációjával jött létre. A budapesti Semmelweis Egyetem a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, a Magyar Testnevelési Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem összevonásával jött létre. A törvény értelmében 2000. január elsejétől négy főiskola elnevezése módosult, mégpedig egyetemmé: ekkortól működik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Iparművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem. |
