2011. május. 23. 21:24 MTI Utolsó frissítés: 2011. május. 23. 21:17 Karrier

Hoffmann inkább tovább egyeztetne

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatásért felelős államtitkársága szerint ők az új közoktatási törvénnyel kapcsolatban a jövőben is minden, jogszabályban rögzített egyeztetési kötelezettségének eleget tesznek.

Az oktatási államtitkárság szerint érdekes, hogy az elmúlt nyolc évben a pedagógusok érdekvédelmi szervezetei nem hoztak létre sztrájkbizottságot és nem szerveztek közös demonstrációt, amikor 163 iskolára került lakat, amikor több mint tízezer pedagógust bocsátottak el, amikor elvonták a pedagógusok 13. havi fizetését, de a közoktatás támogatásának 100 milliárd forintos megkurtítása ellen sem tiltakoztak.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatásért felelős államtitkársága a közoktatási szakszervezetek pedagógusnapra időzített tüntetésének bejelentésére reagálva az MTI-vel hétfőn azt közölte: az új közoktatási törvénnyel kapcsolatban a jövőben is minden, jogszabályban rögzített egyeztetési kötelezettségének eleget tesz. 

A közleményben azt írták, a közoktatás átalakításáról szóló koncepcióról - annak ellenére, hogy erre semmilyen jogszabály nem kötelezi az államtitkárságot - több alkalommal konzultáltak a szakmai és érdekvédelmi képviseletekkel, továbbá a tervezett intézkedések egy részéről az intézményvezetők véleményét is kikérték.

Kitértek arra, hogy a közoktatási törvény 2010. december 3-án nyilvánosságra hozott koncepciójáról minden pedagógus és szervezet véleményt mondhatott; 560 észrevétel érkezett több mint 5 ezer oldal terjedelemben. Ezeket az államtitkárság feldolgozta, s a megfontolásra érdemes szakmai érvek többségét beépítette koncepciójába.

Felidézték, hogy a Közoktatás-politikai Tanáccsal május 3-án harmadik alkalommal folytattak hosszú egyeztetést. E testületnek a szakszervezetek is tagjai: a legutóbbi ülésen a sztrájkbizottság létrehozói és a kilátásba helyezett demonstráció szervezői is részt vettek.

Az államtitkárság hozzátette: a korábbi jogalkotási gyakorlattal ellentétben a közoktatási törvény előkészítésébe bevonták az oktatás legtöbb szereplőjét. Álláspontjuk szerint a szakszervezetek az ország jelenlegi gazdasági helyzetének ismeretében irracionális követeléseket fogalmaznak meg, olyan egyeztetéseket kérnek számon, amelyek csak a törvénytervezet elkészülte után válnak időszerűvé.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke hétfőn Budapesten jelentette be: jövő vasárnap, pedagógusnapon tüntetnek a szféra dolgozói a Nefmi épülete előtt annak érdekében, hogy a kormányzat tárgyaljon velük a közoktatás változásairól. Felidézte, hogy a miniszterelnöknek május 4-én levelet írtak, s arra múlt csütörtökön azt a választ kapták: a kormányfő azért nem egyeztet velük közoktatási kérdésekben, mert most zajlik a szociális konzultáció, amely foglalkozik ezzel a témával is.

Galló Istvánné közölte: a demonstrációval szeretnék kikényszeríteni, hogy a döntéseket az érdekvédelmi szervezetek véleményének kikérésével hozzák meg, mert a Nefmi eddig érdemi tárgyalásokat nem folytatott velük.     Mint hozzátette: arról kívánnak tárgyalni, hogy ki lesz az intézményfenntartó, mi lesz a pedagógusok jogállása, ki lesz a munkáltatójuk, s miként alakítják át a szakképzést, amelyről úgy tűnik, hogy a kamarák veszik át, noha "az a közoktatás szerves része".

hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?