2011. február. 16. 16:56 Utolsó frissítés: 2011. február. 16. 16:52 Karrier

A legjellemzőbb munkaügyi visszaélések 2010-ben

Némi javulást mutat, ám továbbra is rendkívül magas a feketén foglalkoztatottak száma az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség legfrissebb, 2010-es adatai szerint. Az OMMF az ellenőrzött munkáltatók 57 százalékánál talált valamilyen munkaügyi szabálytalanságot az elmúlt évben.

Az OMMF ellenőrzési adatai alapján mintegy 8 százalékkal – 65-ről 57-re – csökkent egy év alatt a munkaügyi jogsértések aránya. Míg 2009-ben az ellenőrzött munkavállalók 63 százaléka szenvedett el valamilyen jogsértést, addig ez a szám tavaly már „csak” 50 százalék volt. Gedeon András, a főfelügyelőség szóvivője kiemelte: az ellenőrzéseknek évről-évre erősebb visszatartó ereje van. A munkáltatók körében valamelyest javult a foglalkoztatási kultúra, illetve esetükben tapasztalják a jogszabályi rendelkezések alaposabb ismeretét is - tette hozzá.

Csökkenő mértékű, de még mindig kiemelkedő szabálytalanságnak számít hazánkban a feketefoglalkoztatás. Az összes munkaügyi jogsértéssel érintett létszám 27 százalékát teszi ki a munkaszerződés és a bejelentés nélküli munkavégzés. Az ismertté vált alkalmi munkavállalói könyves visszaélések visszaszorulásához nagyban hozzájárult az egyszerűsített foglalkoztatás új, visszaéléseket is nehezítő szabályozása. Árnyalja viszont a képet, hogy helyettesítő megoldásként sokan választották a hagyományos munkaviszony szerinti, gyakran részmunkaidős foglalkoztatást az egyszerűsített helyett. A visszaélések lehetőségét kereső munkáltatók a papíron 4, valójában 8, esetleg több órás munkaidő elrendelésének jogsértő gyakorlatával, és jellemzően a munkaidő nyilvántartások manipulálásával próbálják megkerülni a bérek és járulékok teljes összegének megfizetését.

A cikk folytatását a Jobline Magazinban olvashatja.

Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.