Az 1930-as nagy gazdasági válság óta 2008 és 2009 a legrosszabb év volt a munkaerő-piacon: összesen 210 millió ember veszítette el állását - áll a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Globális jelentés a bérekről 2010/2011 – bérpolitikák a válság idején című jelentéséből. A készítők 115 ország 1,4 milliárd munkavállalójának adatait vizsgálták, hogy kiderüljön, miként alakultak a reálbérek és a fizetési trendek a válság idején világszerte. Az elemzésből kiderül, hogy a munkanélküliség globális szinten 5,7 százalékról (2007-es adat) 6,4 százalékra nőtt két év alatt. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy míg 2007-ben közel 178 millió munkanélkülit regisztráltak világszerte, addig 2009-ben már 206,7 millió állastalant tartottak nyilván. A rohamosan romló munkanélküliségi mutatók mellett a fejlődő és a gazdaságilag elmaradottabb országokban is gondot okozott a munkaórák és a reálbérek csökkenése.

Az ILO jelentése szerint az átlagos havi bérek növekedése a G20 országokban 2,8 százalék volt 2007-ben, egy évvel később viszont már csak 1,5 százalék, míg 2009-ben 1,7 százalék, vagyis a két évvel ezelőtti visszaeséshez képest tavaly nem történt jelentős javulás. Az adatok régiónként és földrészenként eltérőek - hangsúlyozza a szervezet - kiemelve, hogy Kína kivételt képez, az ázsiai országban ugyanis a bérek - az IMF fogyasztói árindexe alapján - 13,1 százalékkal nőttek 2007-ben, 11,7 százalékkal 2008-ban és 12,8 százalékkal 2009-ben. Ennek ellentmond, hogy a Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint az éves átlagos bérnövekedés a kínai magánszektorban csak 6,6 százalékkal nőtt tavaly, vagyis a gyarapodás korántsem olyan kiugró, mint ahogy jelezték. Mindenesetre árulkodó, hogyha Kínát kivesszük a vizsgált országok közül, akkor az átlagos bérnövekedés 2008-ban globális szinten csak 0,8 százalékos, 2009-ben pedig 0,7 százalékos volt.

MTI

A bérek emelkedtek, de az infláció pusztított

Az ILO elemzése szerint 2008-ban a vizsgált országok 73 százalékában, 2009-ben pedig 80 százalékában pozitív irányba mozdult el a bérmutató. De hogyan lehetséges ez? A nominál bérek 2008-ban ugyanolyan dinamikusan nőttek, mint a válság kirobbanását megelőző években, ám a magas infláció a legtöbb országban lenyomta a reálbéreket. Míg Kelet-Közép-Európában 2007-ben 6,6 százalékos volt a reálbéremelkedés átlagos mértéke, 2008-ben már csak 4,6 százalékos, s egy évvel később már  0,1 százalékos csökkenést regisztráltak. Kelet-Európában és Közép-Ázsiában ennél is rosszabb a helyzet, a reálbér csökkenés 2,2 százalékos volt tavaly, míg egy évvel korábban még 10,6 százalékos növekedést jeleztek.

Az Eurostat munkaköltség indexén (Labour Cost Index) alapuló számítások szerint a nominálbérek a közszférában jóval dinamikusabban emelkedtek, mint a magán- vagy a pénzügyi szektorban, legalábbis 11 európai országban, ám a jelentés készítői kiemelik: egyelőre nem lehet számszerűsíteni, hogy szektoronként mekkora kiesést okozott a válság, mert a vizsgált országoknak csak egy része készít ágazati kimutatást a reálbérek alakulásáról.

Mi a helyzet nálunk?

Tény, hogy a régióban Lengyelországhoz mérve nem állunk túl jól a reálbérnövekedésben: míg a lengyelek tavaly 3 százalékos növekedést jeleztek, addig Magyarországon a 4 százalékos inflációnak és a nominálbérek befagyasztásának köszönhetően 3,5 százalékos csökkenést regisztráltak. Ukrajnában pedig drámaian változott a helyzet: két éve még 7 százalékos növekedést jeleztek, tavaly viszont már 9 százalékos csökkenést. Oroszországban is egyik évről a másikra romlott a mutató: 2008-ban 12 százalékos reálbér növekedésről számoltak be, 2009-ben viszont már 3 százalékos csökkenésről érkezett hír.  

Hogyan alakultak a minimálbérek a válság idején?

Az elmúlt két évben a minimálbéreket a legtöbb, felmérésben résztvevő országban felülvizsgálták, tekintettel a válságra. 2009 júniusában az ILO kezdeményzésére 183 ország kormánya egyezett bele, hogy az állások megtartását is célul kitűző Global Jobs Pact-et alapul véve átgondolják a minimálbér-emelést, hogy a létminimumon élők kilátásai is javuljanak, vagy legalábbis ne legyenek rosszabbak. Végül az országok 50 százaléka igazította ki a minimálbéreket. Európában jóval kedvezőbb volt a helyzet e téren, mint például Ázsiában: míg Közép-Kelet Európában 18 ország közül mindössze 3 nem emelte a minimálbért, addig Ázsiában a vizsgált 21 ország közül csak 11 döntött az emelés mellett. Kína példul befagyasztotta  aminimálbért, legalábbis 2009 végéig.

De mi a helyzet nálunk és a környező országokban? Az Eurostat minimálbérekről készített felméréséből kiderül, hogy Magyarországon az elmúlt években nem történt jelentős változás e téren: 2007-ben 260 euró, 2008-ban közel 272 euró, 2009-ben pedig 268 euró volt a minimálbér. (2007-ben 65 500 forint, 2008-ban 69 000 forint, 2009-ben 71 500 forint, 2010-ben 73 500 forint, 2011 január elsejétől pedig 78 ezer forint lesz.) A lengyelek ugyan 2007-hez képest 2009-re feltornázták a minimálbért 307 euróra, ám ha azt vesszük, hogy tavaly már 313 eurónál jártak, az emelkedés mégsem jelentős. Nálunk is rosszabb helyzetben vannak a románok - náluk tavaly 149 euró volt a minimálbér - valamint a bolgárok, havi 122 euróval. A cseheknél és a szlovákoknál 2009-ben közel 300 euró volt a minimálbér.

A jelentés szerint a válság bérekre gyakorolt általános rövid távú hatását számos tényező befolyásolja, ilyen többek között a termelékenység és a bérek növekedése közötti egyre mélyülő szakadék. „A stagnáló bérek komoly szerepet játszottak a válság előidézésében és sok gazdaságban továbbra is lassítják a talpraállást” – összegezte az eredményeket Juan Somavia, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatója, hozzátéve, hogy a makrogazdasági döntéshozóknak a foglalkoztatásra és a bérmegállapításra kell koncentrálniuk, hogy erősítsék a gazdaság beindulását és megoldást találjanak a hosszabb távú társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekre.