Miért nem divat a munkaerő-kölcsönzés a közszférában?
Munkaerő-felesleg, rugalmatlan szabályozás, hosszadalmas közbeszerzési eljárás és konzervatív felfogás jellemzi a közszférát, amely akadályozza a rugalmas, piaci környezetre reagáló munkakultúra kialakulását, szervezeti hatékonyságot - osztották meg tapasztalataikat jogászok, közigazgatási szakemberek egy szakkiállításon.
Hazánkban a 3,7-3,8 millió munkavállaló 1-1,4 százaléka munkaerő-kölcsönzéssel keresi a kenyerét, jócskán alulmúlva az európai átlagot, amely 3,5-4 százalék, magasabb munkakultúrával rendelkező országokban pedig 6,5-8 százalék - ezzel a gondolattal vezette fel előadását Dr. Szieben László jogász, a Work Way Club Kft. gazdasági tanácsadója a Personal Hungary emberierőforrás-menedzsment szakkiállításon. A szakember hozzátette: bár az adatok pontosítását nehezíti, hogy a munkaerő-kölcsönzési engedéllyel rendelkező vállalkozások megközelítőleg egyharmad része tesz csak eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének. A jogász szerint többek között azért vagyunk lemaradva a fejlett országokhoz képest ezen a téren, mert a közszférában egyáltalán nem használják az atipikus foglalkoztatási formákat, pedig bizonyos esetekben akár költségeket lehet megtakarítani, és ki lehet váltani ezekkel az elbocsátásokat, megváltoztatva - akár a közszférában is - a gazdálkodás költségszerkezeti elemeit. A cikk folytatását itt olvashatja.
Tartalmi partnerünk a HR Portal.