„Látszatcselekvés”, „gyerekellenes és káros” – ezekkel a jelzőkkel igyekezett vendégként meggyőzni Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter az illetékes parlamenti bizottságot, hogy ne támogassa a szocialista képviselők módosító javaslatát, amely 2012-től kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit az egyetemi felvételhez. A kétszintű vizsgát öt éve bevezető Magyar szerint a változtatás nem a diákok tudásának növelését szolgálná, hanem a frusztrációt erősítené, és indokolatlan nyomás alá helyezné a közoktatást.

HVG

A lebeszélés hatott, a képviselők a kötelezővé tételnél jóval enyhébb változtatásban maradtak a múlt év végén. E szerint az egyetemek és főiskolák elvileg március 31-éig dönthetnek arról, hogy a kormány által tudományterületenként meghatározott tárgyak közül az adott szakon kérnek-e emelt szintű érettségit, és ha igen, melyikből. Ráadásul még e szabály hatálybalépése is bizonytalan, mivel Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá a módosításokat tartalmazó törvényt, igaz, nem az érettségiről, hanem az iskolaigazgatók kinevezéséről szóló passzusok miatt. Az Alkotmánybíróságnak pedig március 31-éig döntést kellene hoznia ahhoz, hogy 2012-től be lehessen vezetni a változásokat. Az oktatási tárcának van B terve is. Egy kormányrendelet tervezete szerint – amely lapzártánk után kerülhet a kabinet elé – az emelt szintű érettségiért járó pontokat 40-ről 50-re, a bejutási küszöböt pedig 200-ról 240-re emelnék, szintén két év múlva.

Magyar most az általa „az igazságosság jegyében” bevezetett kétszintű érettségi rendszer eredeti koncepciójának mond ellent. A középszintű érettséginek ugyanis a középfokú tanulmányokat lezáró szerepet szántak, az emelt szint szolgált volna a felvételi kiváltására. Csakhogy 2003-ban a liberális politikus szakminiszterként az egyetemekre bízta, kérnek-e emelt szintű érettségit a jelentkezőktől. A többség pedig nem kért, attól tartva, hogy emiatt kevesebb diákjuk, s így kevesebb pénzük lesz. A bevezetés évétől, 2005-től így csak az egyetemek öt nyelvszakán (angol, német, francia, olasz, spanyol) kötelező belépő az emelt szint. Azóta is csupán az orvosképzések esetében sikerült az egyetemeknek megállapodniuk abban, hogy az idei évtől megemelik a követelményeket.

Egyre több intézményben sürgetik az emelt szintű vizsga bevezetését, de ehhez az egyes szakcsoportokban érdekelt valamennyi egyetemnek és főiskolának meg kellene egyeznie. Márpedig a hallgatószámukat féltő kisebb intézmények eddig rendre megfúrták az egyezséget. Addig, amíg az egyetemek-főiskolák a hallgatóik száma alapján kapják az állami támogatást, ez a helyzet nem is változik – ebben egyetértenek az érintettek.

A diákok sem ellenségeik önmaguknak, tehát amíg az egyetemi felvételhez a középszint is elég, nem választják a nehezebb megméretést. Az emelt szintű érettségik száma 2006 óta fokozatosan csökken, tavaly a 470 ezer érettségiből már csupán 25 ezer volt az „értékesebb” fajtájú. Ugyanakkor – néhány „elit szakot” leszámítva – jól sikerült középszintű érettségivel és egy-két nyelvvizsgával már csaknem biztosra lehetett menni a felvételin.

HVG

Mindez nemcsak ellentétes az eredeti koncepcióval, de „mára világossá vált, hogy egyaránt rontotta a középiskolák magas színvonalú képzésének esélyeit és a felsőoktatás színvonalát. Ma a felsőoktatási intézmények alaptárgyakból kényszerülnek felzárkóztató foglalkozások beiktatására, mert a középszintű érettségivel érkező fiatalok tudásszintje nem teszi lehetővé a tervezett képzés megkezdését” – indokolták MSZP-s képviselők az emelt szintű vizsga kötelezővé tételét előíró törvényjavaslatukat.

A törvényalkotásban azonban nem tudták véleményüket érvényesíteni. „A heves tiltakozások miatt kompromisszumos megoldás született” – értékelte az eredményt a HVG-nek Tatai Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője, hozzátéve, hogy szakmai álláspontja továbbra is változatlan. A Fidesz elképzelései pedig ebben a kérdésben nagyjából a szocialistákéival egyeznek. „Rossz lépés volt annak idején Magyar Bálint részéről, hogy az egyetemekre bízta a döntést. Ez nem jó az egyetemeknek és a diákoknak sem” – mondta a HVG-nek Sió László, a Fidesz szakpolitikusa. Az ellenzéki párt parlament előtt fekvő javaslata szintén kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit, de csak 2013-tól. „Így lenne elég idő arra, hogy ne csak a diákok, hanem a középiskolák is fel tudjanak készülni – magyarázta Sió. Nem tart attól, hogy a szigorúbb követelmények miatt kevesebb lenne a felsőoktatási hallgató, mert a közoktatás biztosítaná a felkészülést az emelt szintű vizsgára. – Az államilag finanszírozott képzésre járók esetében mindenképpen meg kell emelni a szintet, hiszen az a cél, hogy a közpénzt a valóban legfelkészültebbek tanítására fordítsuk. A költségtérítéses képzéseknél lehetne rugalmasabb a szabályozás” – fogalmazott a Fidesz oktatáspolitikusa, hozzátéve, annak érdekében, hogy a javaslatról még ebben a ciklusban tárgyalhassanak, valószínűleg kezdeményezik a házszabálytól való eltérést.

A tervezett szigorítás vesztét többek között az okozta, hogy az oktatási tárca sem támogatta, miután az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Érettségivizsga-bizottság számára sem volt elfogadható. Utóbbi elnöke, Horn György szerint az emelt szint kötelezővé tétele csak látszatmegoldást kínál a problémákra. Úgy véli, az új rendszer bevezetése nyomán az érettségi felértékelődött, egységesebb a követelményrendszer és a vizsgáztatás, a feladatok az ismeret-központúságtól a képességmérés felé tolódtak el. Időközben megjelentek ugyan új problémák, például a korábbi elit felsőoktatás eltömegesedett, de Horn szerint erre nem megfelelő válasz a felvételi ismételt bevezetése, márpedig az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele ezt jelentené.

Nyíregyházán sem bánják, hogy pillanatnyilag parkolópályára kerültek az érettségivel kapcsolatos változások. „Alapjaiban jó az elgondolás, de ahhoz, hogy megvalósítható legyen, az országon belül ki kellene egyenlítődniük a gazdasági esélyeknek – mondta a HVG-nek Jánosi Zoltán, a Nyíregyházi Főiskola rektora. – A mi beiskolázási körzetünkbe tartozik az ország két legelmaradottabb megyéje, ahol a szülőknek nincs pénzük arra, hogy különórákra járassák a gyereküket” – magyarázta. Nyíregyházán úgy vélik, az emelt szintű érettségi bevezetése önmagában nem elég a felsőoktatás minőségének javításához, viszont lényegesen rontja a beiskolázási arányokat. Utóbbit maguk is megtapasztalták: például a romanisztika szakot két éve nem tudják elindítani, jelentkezők hiányában. A nyírségi városban attól tartanak, az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele után egyre kevesebb hallgatójuk lenne, így kevesebb lenne a diplomás a régióban, amely ezzel még nagyobb hátrányba kerülne az ország fejlettebb térségeihez képest.

Nincs egyetértés azonban a rektorok között sem. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szükségesnek tartja, hogy az egyetemre, főiskolára jelentkezők legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizzenek. Szerinte „ezzel a gyerekek is nagy teljesítményre lennének kényszerítve, mert ma csak azért nem tanulnak, mert középszintű érettségivel is be lehet kerülni. Tarthatatlan, hogy a matematikaérettségit az is meg tudja írni, aki nem járt középiskolába” – mondta az SZE rektora a HVG-nek. Szerinte a politikai bátorság hiányzott ahhoz, hogy kötelezővé tegyék a felvételikhez az emelt szintű érettségit. Be lehetne már ismerni, hogy a kétszintű érettségizés rendszere nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A jelenlegi körülmények között pedig tovább romlik a felsőoktatás minősége. A csorbuló esélyegyenlőségre való hivatkozás Szabó szerint nem állja meg a helyét, mert lebecsülik a hátrányos helyzetű tanulókat azzal a feltételezéssel, hogy úgysem tudnák megírni az emelt szintű feladatokat.

PÁLMAI ERIKA