A 2009 őszén elvégzett 72. Eurobarométer közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 58 százaléka a munkanélküliséget jelölte meg a legsúlyosabb problémának egy előre összeállított listáról. A korábbi Eurobarométer-felmérések során a munkanélküliséget még soha nem tartották ilyen nagy arányban a legjelentősebb problémának - hívta fel a figyelmet Duránszkai Gábor, a magyarországi felmérést készítő TNS Hungary ügyvezető igazgatója.    
  
A gazdasági válság tovább mélyítette a magyarokra jellemző társadalmi depressziót. Az élettel való általános elégedettség Magyarországon továbbra is jóval az EU-átlag alatti: a megkérdezetteknek csak 42 százaléka elégedett az életével, míg az unióban ez az érték 78 százalék. A nemzetközi összehasonlításban - az előző évekhez hasonlóan - továbbra is csak Bulgária előzi meg a magyarokat az elégedetlenség tekintetében.  A világ és az EU gazdasági helyzetét tekintve ugyan a magyarok csaknem harmada számít kedvező fordulatra, azonban saját életében, illetve hazája gazdasági helyzetében - jóval az EU-átlag alatt - már csak 14 százalék vár javulást egy éven belül.
  
Az EU-ba vetett bizalmat illetően a magyarok kedvezőbben vélekedtek az előző felmérés eredményéhez képest: a legutóbbi közvélemény-kutatás óta eltelt időszakban 4 százalékponttal, 53 százalékra nőtt azok aránya, akik bíznak az unióban. Ez 5 százalékponttal meghaladja az EU-átlagot. 2009 őszére kis mértékben tovább nőtt és 34 százalékra emelkedett azok aránya, akik pozitívan ítélik meg, hogy Magyarország csatlakozott az EU-hoz. A többség, a válaszadók 42 százaléka viszont továbbra is úgy érzi, "se nem jó, se nem rossz dolog" az uniós tagság. A megkérdezettek 22 százaléka tartja kifejezetten negatívnak Magyarország csatlakozását. 
  
Magyarországon és az EU többi tagállamában a válaszadók csaknem fele számára az unió az utazás, a tanulás és a munkavállalás szabadságát jelenti. Figyelemreméltó, hogy a magyarok az EU-átlagnál nagyobb arányban társítják az EU-hoz a munkanélküliséget és a magasabb bűnözési mutatót. A 2009 tavaszán végzett felméréshez képest az euró bevezetésének támogatottsága 3 százalékponttal nőtt a magyarok körében. Az integráció erősítésének irányait tekintve a magyar és a többi uniós válaszadók számára a gazdasági ügyek, az energiakérdések, valamint a szociális és az egészségügyi kérdések a legfontosabbak. A bűnüldözésnek és a bevándorlási kérdéseknek uniós átlagban nagy a jelentőségük, ám Magyarországon ez viszonylag kisebb érdeklődésre tart számot. 
  
A gazdasági válság elleni védekezésben eltér a magyar és a többségi uniós álláspont. Míg a többi tagállamban az emberek a kis- és középvállalatok fokozott támogatásában és az oktatási, képzési és kutatási beruházásokban látják elsősorban a kiutat a válságból, a magyarok inkább a munkanélküliek és a legszegényebb rétegek támogatását szorgalmaznák.  A 72. Eurobarométer-felmérés Magyarországon 2009. október-novemberben készült 1023, 15 évesnél idősebb résztvevő megkérdezésével.