December 22-én kiderült, hogy a BKV és a szakszervezetek nem tudtak megállapodni a 2010-es kollektív szerződés tartalmáról (illletve a dolgozóknak járó béren kívüli juttatások mértékéről.) A cég menedzsmentje azt ajánlotta, hogy egy átlagos fizetésű dolgozó 13 százalékos béremelést kap (nettó), ám az év végi, vásárlásokban adott 45 ezer forintos "pulykapénzt" megszüntették volna, helyette a havi cafeteria összegét 6 ezerről 8 ezerre emelték volna. A BKV január 10-én a bruttó bér 1-1 százalékára rúgó egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulást ajánlott az eddigi 3 százalék helyett.

A kollektív szerződés (ksz) a munkaadó és szakszervezet közötti kétoldalú megállapodás. A munka törvénykönyvénél részletesebb, rögzíti például a dolgozót illető plusz juttatások összegét, a bérpótlékot, a szociális juttatásokat és az egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulást, csakúgy, mint a  munkaidő-beosztást, a készenléteti idő meghatározását vagy a  szabadsággal kapcsolatos gyakorlati kérdéseket. 

Ki kötheti meg?

Szigorúbb feltételek

A kollektív szerződés olyan kötelezettségeket jelent, amelyek alól időnként a nagyvállalatok is igyekeznek szabadulni. Korábban például a Volánbusz érezte tehernek, hogy saját zsebre dolgozó sofőrjeinek számonkérése nehezebb, így szigorítottak a dolgozókkal kötött kollektív szerződésen. A kollektív szerződés szigorítása az említett esetben azt jelentette, hogy a csaláson kapott buszvezetőt egyből elbocsátották, nem kapott fegyelmit, sem mozogóbér elvonást. Ugyancsak a kollektív szerződés alól vonták ki azokat a járatokat, amelyeket alvállalkozóknak adtak ki: problémás esetben (a csaló lebukása esetén) a nagyvállalat kötbért terhelhet az alvállalkozóra, aki így a kollektív szerződés által nem védett (ám csaló) dolgozóra terheli tovább az összeget.

Csak olyan szakszervezet, illetve az a munkáltatói érdekképviseleti szervezet jogosult a kollektív szerződés megkötésére, amely érdekképviseleti tevékenységében a kollektív szerződést kötő másik féllel (tehát a munkaadóval) szemben független. A munkáltatói érdekképviseleti szervezet kollektívszerződés-kötési jogosultságához szükséges az is, hogy tagjai erre felhatalmazzák. A sok embert foglalkoztató állami vállalatok, közművek esetében általános a kollektív szerződés alkalmazása, de nemrég még hatályban volt ilyen a soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetemen is.

Mi célból jön létre?

A ksz szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét; valamint a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert.

A szerződés hivatalosan úgynevezett kötelmi és normatív részből áll. A kötelmi rész a munkáltató és a munkavállalók jogviszonyát szabályozza, míg a normatív rész a két fél közötti jogviszonyt. Kollektív szerződés egyaránt köthető munkahelyi, szakmai, ágazatai, területi és országos szinten. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint leginkább munkahelyi, vagyis cégszinten születnek kollektív szerződések, a szakmai és országos ksz egyáltalán nem jellemző itthon. Nem kötelező ksz-t kötni, ugyanakkor az erre irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza. 

(A Munka Törvénykönyvének munkaügyi kapcsolatokról, munkaviszonyról szóló második része ír a kollektív szerződésről, annak velejáróiról, létrejöttének feltételeiről és következményeiről.)