Vissza a munkába: hova tegyük a gyereket?
A kisgyermekes nők foglalkoztatásának legfontosabb feltétele, hogy legyen megfelelő mennyiségű és minőségű napközbeni gyermekellátó hálózat. Mindenkinek jogában áll igénybe venni ezt az ellátórendszert, csak éppen a működési anomáliák miatt sokaknak nincs erre lehetősége.
Manapság idehaza a szülés után, általában mindenki hosszabb-rövidebb ideig igénybe veszi az anyasági ellátásokat. A korábban munkaviszonnyal bíró nők először a Terhességi- Gyermekágyi Segély 24 hetét, majd az ennél anyagilag jóval kedvezőtlenebb Gyermekgondozási díjat veszik igénybe. Májustól pedig a gyermek 2 éves korára kifutnak az ellátási idők, és - ha van hova-, vissza kell menni dolgozni. Ez azonban lehetetlen a gyerek napközbeni felügyeletének a megszervezése nélkül. Ugyanez vonatkozik a most kifutó Gyermekgondozási segély igénylőire is. Mindenkinek valamilyen ellátórendszerbe be kell szoktatni a gyerekét, ha dolgozni szeretne menni. Ezek az intézmények nagyon sokszor gyerekbarátok, kitűnő szakemberek dolgoznak az intézetek falai közt, de a szülőbarát, szolgáltatói üzemmód sokuktól még távol áll.
Lehetőségek és különbségek
A Kölöknet honlapján, még június 6-án olvashattuk, hogy a csaknem háromszázezer bölcsődés korú gyermek mindössze tíz százalékának jut hely bölcsődében, holott az Európai Unió irányelvben rögzítette, hogy 2010-ig el kellene érni azt, hogy minimum harminc százalék számára elérhető legyen a bölcsődei elhelyezés. Ez azt jelenti, hogy a mai több mint 25 ezer férőhely legalább háromszorosára lenne szükség. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium március 18-i tájékoztatója szerint a mintegy 3200 településnek mindössze 7 százalékában található bölcsőde. Ráadásul a meglévő intézmények túlterheltek, sokszor 130 százalékos kihasználtsággal működnek. Ez a tény az intézmények jó szakmai minőségét is veszélyeztetheti. Mi lehet a megoldás? A cikk folytatását itt olvashatja.
Tartalmi partnerünk a HR Portál.