Ki miért tanul tovább?
Az alapfokú és a doktori képzésben részt vevők személyes okoknál fogva, míg a szakmunkás-bizonyítványért, az érettségiért és a nem felsőfokú képzésben megszerezhető oklevélért a munka miatt tanulnak tovább azok, akik korábban félbehagyták tanulmányaikat – derült ki a 2008 nyarán végzett európai LLL (Lifelong Learning) kutatás magyarországi eredményeiből.
Az Európai Bizottság egyik programja keretében 2008 nyarán elvégzett 1000 fős országos vizsgálat során az oktatási intézményeken belül olyan „diák” felnőttekkel készült interjú, akik iskolarendszerű képzésüket legalább két évre megszakították, majd visszatértek az oktatásba. Az eredmények alapján elmondható, hogy tízből hatan a munkájuk miatt, míg négyen személyes (nem munkával kapcsolatos) ok miatt folytatták tanulmányaikat - derül ki a TÁRKI felméréséből.
Akik jelenleg alapfokú képzésben vesznek részt, az átlagosnál magasabb arányban (52 százalék) mondták, hogy személyes okok miatt kezdték újra a tanulást, de az iskolázottsági létra ellenkező végén tanulók többsége is ugyanezt hozta fel indokként: a doktori fokozat (PhD) megszerzésének is elsődlegesen személyes oka van, legalábbis a hallgatók több mint fele (57 százaléka) szerint. A képzésbe való visszakapcsolódás okaként a munkaerő-piaci pozíció javítását, erősítését leginkább a szakmunkás-bizonyítványért tanulók, illetve az érettségi után tanulmányaikat a felsőfokra nem akkreditált képzéssel újrakezdők jelölték meg elsődleges indokként: körükben tízből heten ezért kezdtek újra tanulni.
A férfiak, a 40 év felettiek, valamint a munka mellett tanulók körében még az átlagosnál is többen képzik magukat tovább a munka miatt, míg a nők, a 30 év alattiak és a a jelenleg inaktív státuszúak (tanulók, háztartásbelek, rokkantnyugdíjasok) körében azok vannak magasabb arányban, akik ezt személyes ok miatt teszik.
Forrás: Páthy-Dencső Blanka, TÁRKI