A  tanulmányt a Financial Times Deutschland című üzleti és egyben politikai napilap csütörtöki számában ismertette, emlékeztetve: az unió kibővítésekor, 2004-ben  kormányon lévő szociáldemokrata-zöld koalíció - az alacsonyan képzett kelet-európai munkavállalók rohamától tartva –  rendelte el a korlátozásokat. Az országot jelenleg irányító konzervatív-szociáldemokrata pedig a közelmúltban arról tájékoztatta az EU-t, hogy azokat 2011-ig fenn kívánja tartani.
 
A Financial Times  Deutschland idézte Olaf Scholz munkaügyi minisztert, aki  egy konferencián megerősítette: most nem lehet teljesen megnyitni a német munkaerőpiacot, mert azt a gazdasági válság miatt sok feszültség terheli. A magasan képzett munkaerő számára az év elején amúgy is megkönnyítették a németországi munkavállalást. Az említett tanulmány szerint 2004 óta évente 254 000 ember ment az EU új tagországaiból a régiekbe, 2000 és 2003 között ez a szám csak 62 000 volt. A bevándorlók többsége azokba az államokba – elsősorban Nagy-Britanniába és Írországba - ment, amelyek nem korlátozták a munkavállalást.
  
Az EU régi tagállamai közül immár csak Németország és Ausztria tartja fenn a munkakerőpiaci korlátozásokat a kelet-európai tagállamokkal szemben, erre 2011-ig nyílik mód, utána a korábban elfogadott uniós rendelkezés alapján minden korlátozást meg kell szüntetni.
 
A  német üzleti lap információi szerint élesen bírálta a korlátozásokat a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke. Klaus Zimmermann az intézet által készített elemzésben ellentmondott azoknak a hivatalos feltételezéseknek, amelyek szerint a bevándorló munkaerő hátrányosan sújtotta volna a hazai munkaerőt, és a hazai bérek csökkenését  idézte volna elő.
 
A munkaügyi miniszter legutóbbi állásfoglalásában teljes mértékben aláásta mind a vállalatok, mind a gazdaságkutatók azon reményeit, hogy korlátozások enyhítésére hamarosan sor kerülhet - írta a lap, utalva arra: a szövetségi kormány munkaerőpiaci politikáját a közgazdászok régóta elhibázottnak tartják.