Elemzők emlékeztetnek rá, hogy a munkanélküliség alakulása szokás szerint késéssel követi a gazdasági konjunktúrát, a recessziót, majd a fellendülést. Az egyre romló munkanélküliségi adatok tehát nem mondanak ellent annak, hogy az európai visszaesés alkalmasint túl van a mélyponton, viszont az állástalanság növekedése tartósan fékezni fogják a fellendülést a lakossági fogyasztás oldaláról. Számos elemző a jövő év végére várja a munkanélküliség tetőzését, az euróövezetben átlagosan 11 százalék fölött.
  
Az euróövezetben az állástalanok aránya áprilisban átlagosan 9,2 százalékra nőtt a márciusi 8,9 százalékról. Ott az áprilisi volt a legnagyobb arány 1999. szeptember óta. Tavaly áprilisban 7,3 százalékos volt az átlagos munkanélküliség az euróövezetben. Áprilisban az egész EU-ban 556 ezerrel 20,825 millióra, az euróövezetben 396 ezerrel 14,579 millióra nőtt az állástalanok száma.
 
A legkisebb munkanélküliséget Hollandiában (3,0 százalék) és Ausztriában (4,2 százalék) mérték áprilisban, a legnagyobbat Spanyolországban (18,1 százalék) és Lettországban (17,4 százalék). 
  
A 25 éven aluliak körében a munkanélküliség 18,7 százalékra nőtt az EU átlagában áprilisban az egy évvel korábbi 14,7 százalékhoz képest, az euróövezetben 18,5 százalékra emelkedett a tavaly áprilisi, szintén 14,7 százalékhoz képest. 
  
Magyarországon az EU statisztikai hivatala áprilisról 9,6 százalékos munkanélküliséget tart nyilván a márciusi 9,3 százalék után.