2009. február. 17. 09:02 MTI Utolsó frissítés: 2009. február. 17. 09:08 Karrier

A középiskolai írásbelik alapján megfelelően rangsorolhatók a diákok

Megfelelően differenciáltak a tanulók között és lehetőséget adnak a felvételi rangsorolásra a középiskolai továbbtanuláshoz tartott írásbelik az oktatási tárca szerint.

A középiskolák 9. évfolyamára jelentkezők átlagosan 50,69 százalékos, a nyolc-, illetve a hatosztályos gimnáziumba jelentkező negyedik, illetve hatodik osztályos tanulók átlagosan 72,03, illetve 72,3 százalékos eredményt értek el a központi írásbeli vizsgákon - olvasható a szaktárca honlapján.

A január 23. és február 5. között tartott írásbelik célja elsősorban nem a lexikális ismeretek, hanem a középiskolai továbbtanuláshoz szükséges alapvető készségek és képességek felmérése volt. A tanulók számára a konkrét ismeretek, a tanulási folyamatban megismert, begyakorolt eljárások alkalmazása mellett több feladat újszerű összefüggésekben, szokatlan módon is teret nyitott a tanultak ötletes alkalmazásának, a kreativitásnak. Az írásbeliken az egyes évfolyamokon elért átlagos eredmények pontosan megfelelnek az előzetesen várt teljesítményeknek - a tárca összegzése szerint.

A 9. évfolyamra jelentkező mintegy 58 ezer tanuló "reprezentatív mintának" is tekinthető a korosztályukban; az ő átlagteljesítményük  50,69 százalékos volt. A tehetséggondozó középiskolába pályázó 1 692 diák még ennél is jobban teljesített, átlagpontszámuk 64,59 volt. A néhány ezer - zömében korosztálya legjobbjai közé tartozó - 4. illetve 6. osztályos tanuló átlagteljesítménye 72,03 százalék, ill. 72,36 százalék volt az írásbelik alapján.

A tárca értékelése szerint a teljesítmények eloszlása megfelel a "matematikailag" elvárhatónak, az írásbeli felvételi feladatsorok megfelelően differenciáltak a tanulók között, azaz lehetőséget adnak az iskolák számára a felvételi rangsorolásra. A három különböző évfolyamon megszervezett, négyféle írásbeli eredményeiből alapján a gyakorló pedagógusokból álló bizottságok által összeállított feladatsorok betöltötték a feladatukat.

Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.