Nemes Gábor, a BKV buszos (összefoglaló nevükön a gumikerekes) szakszervezeteinek nevében elmondta, hogy mára bebizonyosodott: nem létezik semmilyen kormányhatározat, amely azt rögzítené, hogy az állam 30 milliárd forintot juttat a közlekedési cégnek, úgy, hogy a fővárossal közösen létrehoznának egy úgynevezett elővárosi közlekedési vállalatot, amelybe az egyik fél a pénzzel, a másik pedig a HÉV-vel szállna be.

Pedig a szakszervezetek december 17-én az állami garanciavállalás hatására mondtak le a sztrájkról - tette hozzá.

A szóvivő hangsúlyozta: a szakszervezetek a jövő hét elejére döntenek arról, hogy a nyomásgyakorlásnak pontosan milyen eszközéhez folyamodjanak céljaik elérése érdekében.

Nemes Gábor szerint az is világossá vált a cég vezetőségével folytatott csütörtöki konzultáción, hogy veszélybe került az előzetesen megígért ezer autóbusz beszerzése is, hiszen a 30 milliárd forint a cég rövid távú működését biztosította volna, amely garanciát jelenthetne a járműpark fiatalítására.    

A szóvivő szólt arról is, hogy szeretnék elérni: a HÉV maradjon a BKV többségi tulajdonában a kiszervezés után, mert az üzletág teljes tulajdonjogáról való lemondás azt jelentheti, hogy a busz-ágazat lehet a következő, amelytől megválik a közlekedési cég.

Gulyás Attila, a vállalat kötöttpályás szakszervezeteinek nevében úgy nyilatkozott, hogy "nem elképzelhetetlen a nyomásgyakorlás azonos időben történő megtartása a cégnél működő többi szakszervezettel".

A szakszervezeti vezető kijelentette: a sztrájk időpontja lehet közös, de nem ugyanazokért a célokért: ők nem az állami finanszírozás elmaradása miatt, hanem a HÉV kiszervezése és az ezzel járó esetleges elbocsátások ellen lépnének fel.

Gulyás Attila szerint nincs garancia arra, hogy a HÉV kiválásától pozitívvá válik a BKV gazdálkodása. Az viszont bizonyos, hogy egy ilyen lépés mind a BKV, mind a HÉV dolgozóinak gazdasági érdekeit jelentősen sértheti.