2008. július. 24. 20:36 MTI Utolsó frissítés: 2008. július. 25. 07:50 Karrier

Megvannak a felsőoktatási ponthatárok

Este nyolc órakor nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel 96 ezer felvételiző sorsa dőlt el.

Ponthatárok
Megtekinthetők itt!
Az idén sehol sem volt szükség maximális pontszámra a bejutáshoz. A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán volt a legmagasabb a ponthatár, itt 475 pontot kell elérni a felvételizőnek. A bekerüléshez 465 pontra volt szükség az Eötvös József Főiskolán német nemzetiségi óvodapedagógus szakon, államilag támogatott képzésben, nappali tagozaton. Magas pontszámot, 461 pontot kellett elérni még a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodási képzésén, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának keleti népek és kultúrák - japán szakán 459 volt a ponthatár. Kiugró, 457 volt még a pontszám a Budapesti Corvinus Egyetem turizmus-vendéglátás szakán.

Ugyanakkor a minimális 160 pontot kellett elérni 13 karon, így például a Debreceni Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola gépészmérnöki képzésében, valamint a Gábor Dénes Főiskola mérnök-informatikus szakán. Azok a jelentkezők, akik a jelentkezési lapjukon mobiltelefonszámukkal és hozzájárulásukkal engedélyt adtak erre, a vonalhúzás estéjén SMS-ben is értesítést kaptak.

Új pontszámítási rend

A felsőoktatási felvételi pontokat egy speciális algoritmus segítségével határozták meg, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető, államilag támogatott hallgatók keretszámát és az intézményi kapacitásszámokat. A diákok felvételi összpontszámát, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt az idén már a 400+80 pontos rendszerben számították ki. A számítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (legfeljebb 200 pont), és a többletpontok (maximum 80 pont) képezik.

Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak azt a legalább középfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőt lehetett felvenni, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma elérte a 160 pontot, ez a jogszabály szerinti minimum ponthatár.

85 százalékos bejutás

A 2008/2009-es tanévre 96 302 diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe, közülük 5 200-an mesterképzésre. A felvettek hatvanöt százaléka államilag támogatott képzésen kezdheti meg tanulmányait. A nappali tagozatosok aránya 69 százalék, részidős képzésben az újdonsült egyetemisták és főiskolások 28 százaléka vehet részt. Manherz Károly szakállamtitkár arra számít, hogy a pótfelvételiken további mintegy 10 ezer hallgató kerülhet be a felsőoktatásba.

A szakállamtitkár az idei ponthatárok nyilvánosságra hozatala előtt közölte, hogy az idén mintegy 82 ezren bekerültek valamelyik egyetemre, főiskolára - ez a jelentkezők csaknem 85 százaléka. Tavaly mintegy 109 ezren jelentkeztek, s a felvételizők csaknem háromnegyedének - 81 ezernél több diáknak - sikerült bejutnia valamely felsőoktatási intézménybe. Két évvel ezelőtt a bejutási arány 70 százalékos volt.

Az Oktatási Hivatal a napokban besorolási döntést küld valamennyi jelentkezőnek, ez ellen a levél kézhezvételétől, illetve a tudomásra jutástól számított 15 napon belül - legkésőbb augusztus 15-ei beérkezéssel - lehet fellebbezni, az oktatási miniszternek címzett, a hivatalhoz (1380 Budapest, Pf. 1190) benyújtott jogorvoslati kérelemmel.

Az érdeklődők a felvi.hu oldalon bővebb tájékoztatást kaphatnak, a pontokat pedig megtekinthetik itt.

hvg360 Tornyos Kata 2025. január. 07. 12:00

Vészesen terjednek a légúti fertőzések, de honnan tudjuk, hogy coviddal, influenzával vagy megfázással van-e dolgunk?

A téli időszak minden évben egyet jelent az influenzaszezonnal, és ez idén sincs másként. Magyarországon fokozódik a járványhelyzet, szinte mindenki talál a környezetében olyan embert, aki lázra vagy köhögésre panaszkodik, de még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást a HVG által megkérdezett szakértők szerint. Mi a különbség tünet és tünet között, és melyik légúti megbetegedés lehet igazán veszélyes? Erről is beszélt Várdi Katalin pulmonológus és Kemenesi Gábor virológus.