A foglalkoztatási rendelet - szakértői véleményeztetés után - július elsejével lép hatályba. Martin Bartenstein év elejétől az addigi három helyett további ötven hiányszakmákban oldotta fel a korlátozást. Olyan fémfeldolgozó, gép- és építőipari, elektromos szakmákban nyílt meg a foglalkoztatási lehetőség, mint például a lakatos, esztergályos, ács, tetőfedő, festő, kőműves, villanyszerelő, darukezelő.

Az osztrák Munkapiaci Szolgálat (AMS) akkor 6-7 ezerre becsülte azoknak a betöltetlen munkahelyeknek a számát, amelyekre januártól külföldről is pályázni lehet.

Júliustól a kőfaragók, aszfaltozók, padlóburkolók, mezőgazdasági gépgyártók, asztalosok, műanyag-feldolgozók, biztosítási közvetítők, gépésztechnikusok, elektrotechnikusok, fűtéstechnikusok, fejlesztési és eljárási technikusok, projekt- és szolgáltatási technikusok, anyagvizsgálók, kalkulátorok és bérszámfejtők számára válik lehetővé az ausztriai munkavállalás.

Martin Bartenstein megerősítette azt a korábban bejelentett szándékát, hogy 2009-től szabadon fogadnák a közép- és kelet-európai országokból érkező szakmunkásokat és diplomás szakembereket, a foglalkoztatási tilalom csupán a segédmunkások egy részére maradna fenn, 2011-ben pedig teljesen megszűnnének a korlátozások. A munkaerőpiac szélesebbre tárásának előfeltétele azonban az, hogy az AMS egyértelműen kimutassa a szakmunkásokban fennálló - több ezres - hiányt.

Az EU 2004-es kibővítése után Ausztria - Németországhoz hasonlóan - korlátozta a munkaerő beáramlását az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai államokból. A szabályozást először két évre alkalmazta, majd később újabb háromra meghosszabbította. Az EU-rendelkezések szerint a tilalmak fenntartására 2011-ig van lehetőség, ha valós a veszély, hogy a nyitás komoly zavart okozhat az adott ország munkaerőpiacán.

Az osztrák Gazdasági Kamara (WK) a közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint az alpesi országnak súlyos szakmunkáshiánnyal kell számolnia a következő évtizedben, ami fékezően hathat gazdasági növekedésére is. Reinhold Mitterlehner, a WK főtitkára elmondta, hogy 1,7 százalékos bővülési ütemet feltételezve 2020-ig 250 ezer, háromszázalékos növekedés esetén pedig 600 ezer szakmunkásra lesz szükség pótlólag. A hiányt belső forrásokból az ország nem tudja fedezni, demográfiai okok miatt sem: a szakképzett munkaerőnek csaknem a fele 45 éven fölötti, miközben az utánpótlás tartósan csökkenő irányzatot mutat. Az osztrák üzemek nyolcvan százaléka már most szakmunkáshiánnyal küzd.

A kamara hosszú távú megoldásként egy hatékony bevándorlási koncepció kidolgozását szorgalmazta, méghozzá kanadai mintára. Annak értelmében a bevándorlási kérelmeket - a gazdasági szükségletekhez igazítva - pontrendszer alapján bírálnák el. Két alapvető tényezőt vennének figyelembe: a szakképzettséget és a nyelvtudást.