A hollandiai Mentális Egészség és Addikció Intézetében, Ron de Graaf és munkatársai által végzett kutatás azt vizsgálta, milyen mértékben érinti a felnőtteket a figyelemhiányos zavar. Megállapították, hogy az érintettek átlagosan 22,1 napot veszítenek el így évente összes munkaidejükből, beleértve 8,7 nap extra távollétet is munkájukból. 
 
A kutatók szerint a munkáltatók számára költséghatékony lehet felmérni, hogy kiket érint a probléma, majd kezelést ajánlani számukra. "Sokkal több embert érint, mint amennyiről gondoltuk" - mondta Ronald C. Kessler, a Harvard Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője. 
 
Kessler szerint a hiányzások, balesetek, alacsony teljesítmény miatt ez a zavar komoly károkat okoz. Tapasztalata alapján a depresszió kezelésére költött pénz négyszeresen megtérül, ám úgy véli, a figyelemhiányos zavar kezelésére fordított összegek hozadéka még nagyobb lehetne. 
 
A kutatók több mint 7 ezer, 18-44 év közötti dolgozót kérdeztek ki tíz országban, és arra a megállapításra jutottak, hogy a vizsgáltak 3,5 százalékánál állt fenn figyelemhiányos zavar. Eredményeiket az Occupational and Environmental Medicine című szakfolyóirat online változatában közölték kedden. 
 
A kutatás 4,5 százalékra becsli a zavar arányát az Egyesült Államok dolgozói közt, ami átlagosan 28,3 nap munkakiesést okoz évente. A legnagyobb arányt Franciaországban találták, 6,3 százalékot, ám a fejenként elvesztett idő itt csak évi 20,1 nap. A vizsgált országokban az arányok és napok: Libanon 0,9 százalék, 19,4 nap; Spanyolország 1,3 százalék, 1,1 nap; Kolumbia 1,9 százalék, 29,4 nap; Mexikó 2,4 százalék, 6,1 nap; Olaszország 3,4 százalék, 22,2 nap; Németország 3,5 százalék, 13,6 nap; Belgium 3,7 százalék, 16,5 nap; Hollandia 4,9 százalék, a teljesítmény javult. 
 
A kutatók arra nem találtak magyarázatot, miért javult a figyelemzavarral küzdő dolgozók teljesítménye Hollandiában, míg a többi országban romlott.