Veszélyessé válhat a munkaerőhiány a Nyugat-Dunántúlon
Veszélyessé válhat a munkaerőhiány a nyugat-dunántúli régióban, mert a magasabb bérek miatt külföldre mennek a műszaki-gépészeti szakemberek.
Két éven belül "kitakaríthatják" a régiót a műszaki területen, ha a gazdaság nem ismeri fel a problémát - mondta Kiss Ambrus, a régiós munkaügyi központ főigazgatója. Összegzése szerint az exportorientált feldolgozóiparnak köszönhetően az országos átlagnak megfelelően növekedett a gazdaság és javultak a foglalkoztatottsági adatok, de Zalában kevésbé nőtt az ipari termelés.
A Nyugat-Dunántúlon az ipari termelés 2007 első 11 hónapjában 6,5 százalékkal bővült, Zalában azonban 3,2 százalékos volt a növekedés. A régió egészében 4700-zal nőtt a foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben, Zalában ugyanakkor 2100-zal csökkent, bár a munkanélküliség aránya mindhárom megyében mérséklődött.
A KSH havi átlagos adatai szerint 22 800 a munkanélküliek száma, 2900-zal kevesebb, mint tavaly. Zala megyében 7400 munkanélküli szerepel így a nyilvántartásban, ez 800-zal kevesebb a korábbinál, míg az inaktívak száma nem változott a régióban, Zalában 3300-zal emelkedett.
A regisztrált munkanélküliek száma a régióban megközelíti a 75 ezret, Zalában pedig csaknem 30 ezren vannak. Közülük a három megyében összesen majdnem 31 ezer ember tudott elhelyezkedni, Zalában azonban kisebb arányban, alig 10 és fél ezren. 2007-ben közel 2,6 milliárd forintot használtak fel a decentralizált foglalkoztatási alapból - tette hozzá Kiss Ambrus.
Ebből képzésre csaknem 1,1 milliárd forintot, közhasznú munkára félmilliárdot, bértámogatásokra pedig szintén mintegy félmilliárd forintot költöttek. Közmunkában több mint 1200 embert foglalkoztattak, a foglalkoztatásukra 800 millió forintot költöttek a régióban, rehabilitációra és decentralizált munkahelyteremtő beruházásokra pedig közel 170 milliót.
Ebben az évben több mint 3 milliárd forintot költhetnek el a Nyugat-Dunántúlon a decentralizált foglalkoztatási alapból, a legnagyobb tétel ebből a képzés, amelyre egymilliárd forintot meghaladó összeget fordíthatnak.
A foglalkoztatási irányelvek szerint az idén a legfőbb cél a foglalkoztatás bővítése, a foglalkoztatottsági szint növelése.