A magyar szakbizottság együttes ülést tartott hétfőn a román parlament munka és szociális védelmi bizottságával. Kerekes Károly, aki az RMDSZ képviselője a romániai bizottságban elmondta: a magyar nemzetiségieknek továbbra is rendkívül fontos a magyarországi munkavállalás, ugyanis nincsenek nyelvi, beilleszkedési nehézségeik. Kerekes Károly szorgalmazta, hogy Magyarország mielőbb biztosítson szabad munkavállalást a román állampolgárok részére.

Gheorghe Barbu, a román szakbizottsági delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a magyar és a román bérek egyre közelítenek egymáshoz, ezért a román állampolgárok inkább a magasabb kereseti lehetőséggel kecsegető országokban, így Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, illetve Németországban kívánnak munkát vállalni. A román állampolgárok közül már az Európai Uniós tagság előtt 2 millióan dolgoztak külföldön.

Barbu utalt arra, hogy a magyarországi statisztika szerint, a román állampolgároknak csak 24 százaléka kívánt elhelyezkedni azokban a szakmákban Magyarországon, amelyekben automatikusan adják ki a munkavállalási engedélyt, 56 százalékuk viszont csak a hagyományos munkavállalási engedély eljárásával jutott munkához. A többiek egy éves munkavállalási viszonyuk alapján a zöld kártyára váltak jogosulttá. Az adatok szerint az idei és az előző év első negyedévét összehasonlítva csaknem 30 százalékkal csökkent a román állampolgárok magyarországi munkavállalása.

Gheorghe Barbu elmondta, hogy a román kormány a múlt héten döntött arról, hogy Románia valamennyi európai uniós tagállam állampolgárainak teljesen szabad munkavállalást biztosít. Románia ezt kérné állampolgárai számára Magyarországtól is.

Simon Gábor (MSZP), a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke a román állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország Románia és Bulgária európai uniós tagságával egy időben még nem biztosított teljesen szabad munkavállalást, ezt fokozatosan kívánja elérni.

A parlamenti szakbizottság már az idei első negyedéves tapasztalatok alapján szorgalmazta, hogy Magyarország bővítse azon szakmák körét, amelyekben a két új tagország állampolgárai a munkaerőpiaci helyzet elemzése nélkül, automatikusan kapják meg a munkavállalási engedélyt. Ez jelenleg 219 szakmára igaz. A szakbizottság azon az állásponton van, hogy rendszeresen elemezni kell a két új tagországból érkezők magyarországi munkaerőpiaci hatását, és ennek alapján fokozatosan könnyíthető munkavállalásuk.

Az európai uniós szabályok szerinti kettő plusz három plusz kettő éves átmeneti időszakról van szó, tehát nem kell kivárni a teljes korlátozással az első két évet, már az alatt is könnyíthető az új tagállamok állampolgárainak munkavállalása - jegyezte meg a magyar szakbizottság vezetője.