2007. március. 19. 11:55 MTI Utolsó frissítés: 2007. március. 19. 12:26 Karrier

Biztonsági stratégia a munkahelyi egészségvédelemért

Az elkövetkező évtizedekben egyre nagyobb hatással lesznek a munkavállalók egészségi állapotára munkahelyi körülményeik, és ennek következtében a munkahely válik az egészségmegőrzés egyik leghatékonyabb helyszínévé.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

A "hagyományos" veszélyeztető tényezők - mint a levegő tisztasága, a zaj- és fényviszonyok, a sugárzás vagy a veszélyes kémiai anyagokkal való találkozás esélye - helyét egyre inkább átveszik olyan, korábban alig számításba vett tényezők, mint például a stressz vagy a munka monotonsága. Ahogy a munka fizikai feltételei egyre biztonságosabbá válnak, úgy értékelődnek fel ezek a "puha" tényezők, amelyek kimutatható összefüggésben állnak a munkavállalók egészségi állapotával, és a munkájuk termelékenységével - olvasható a Tegyünk Együtt Egészségünk Színvonaláért (TESZ) Alapítvány közleményében.

Nemrégiben öt évre szóló munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiát fogadott el az Európai Bizottság, és ennek keretében a negyedével kívánja csökkenteni a foglalkozási megbetegedések és üzemi balesetek számát. Az üzemi baleseteket illetően Magyarország is részletes és rendszeresen, szigorúan ellenőrzött szabályozással rendelkezik. A rendszerváltás óta eltelt években majd negyedére (89 ezerről 24 ezerre) csökkent a munkahelyi balesetek száma évenként.

A foglalkozási megbetegedések ügye már bonyolultabb, hiszen ezeknél eleve nehezebb eldönteni, valóban egy adott munkahelyen töltött időhöz köthetők-e: az azonnal észlelhető balesetekkel ellentétben ugyanis rendszerint csak hosszú idő elteltével jelentkező betegségekről van szó, melyek hátterében rendkívül összetett okok állhatnak. Amikor foglalkozási betegségekről van szó, sokan a fizikai tényezők (például a por, vegyi anyagok, sugárzás) által előidézett elváltozásokra gondolnak, pedig a munkabiztonság fejlődésével ezek a faktorok egyre inkább háttérbe szorulnak, viszont a helyüket átveszik olyan tényezők, mint például a munkahely ergonómiai felépítése vagy épp a munkahelyi stressz.