A rendezvényen a miniszter elmondta: a négy százalék körülbelül 80 ezer munkalehetőség, ami jelentős eredmény. Már sokkal kevesebb új munkahely létesítése is nagy kihívás az ezzel foglalkozóknak - tette hozzá.

A miniszter szólt arról, hogy a tapasztalatok szerint általában a magasabban képzett munkavállalóknak a cégek készek biztosítani a távmunkához szükséges feltételeket. A cél viszont az lenne, hogy azok is nagyobb arányban kapcsolódhassanak be ebbe a munkavégzésbe, akik lakóhelyén nincs más munkalehetőség - mondta Kiss Péter.

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a következő évekre tízmilliárd forintos európai uniós forrás ígérkezik erre. Ez önerővel kiegészítve több tízmilliárd forintot jelenthet e terület fejlesztéséhez.

Simon Gábor, a minisztérium távmunka tanácsának elnöke arra figyelmeztetett, hogy önmagában a munkáltatók támogatása nem hoz eredményt. A távmunkában foglalkoztatottak európai uniós 14 százalékos, az Amerikai Egyesült Államokban elért 25 százalékos arányának megközelítéséhez az is szükséges, hogy a gazdaság szereplői felismerjék ennek előnyeit, azt, hogy ezzel javítható a munka hatékonysága, csökkenthetők a költségek.

Ugyanakkor Simon Gábor is hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének javításában igen fontos szerepe van a távmunkának.

Csókay Ákos, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tanácsadója elmondta: a fiatalok 66 százaléka használja az internetet, a 60 év felettieknek viszont csak két százaléka. Az alacsony iskolai végzettségűek körében 10 százalék az internetezők aránya, a felsőfokú képzettségűeknél 60 százalék feletti. A községekben 10 százalék alatti ez az arány, a nagyvárosokban 50 százalék feletti. Átlagban a népesség kétharmada még nem használta az internetet, és a diákok 20 százaléka is úgy kerül ki az iskolából, hogy nem sajátította el ezt az ismeretet.