A brit és ír korlátozó intézkedések azt jelentik, hogy London és Dublin nem alkalmazza a két új EU-tagállam esetében a nyitott kapuk politikáját, amelyet az előző, 2004-es bővítési körben az akkor belépő országok, köztük Magyarország munkavállalói számára mindkét kormány meghirdetett, lehetővé téve az akkor belépett nyolc kelet-európai tagország állampolgárainak a szabad munkavállalást Nagy-Britanniában és Írországban.

John Reid brit belügyminiszter az alsóházhoz írásban benyújtott intézkedési tervben ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korlátozások „átmeneti ideig” lesznek csak érvényben; a kormány tanácsadó testületet állít fel a helyzet folyamatos tanulmányozására, és a januártól bevezetendő intézkedéseket egy év múlva felülvizsgálják.

A beterjesztésből az is kiderül, hogy Románia és Bulgária belépésével a brit kormány törli azt a kvótarendszert, amely jelenleg az unión kívülről érkező, képesítés nélküli vagy alacsony képzettségű munkavállalókra érvényes, vagyis az ilyen munkákat januártól London kizárólag a román és bolgár állampolgároknak tartja fenn. Ez a rendszer évente valamivel kevesebb mint 20 ezer, képesítés nélküli vagy alapképzettségű külföldi munkavállalását teszi lehetővé.

A szakképzettséggel bíró román és bolgár érkezőknek január után is külön munkavállalási engedélyért kell folyamodniuk a brit belügyminisztérium bevándorlási hivatalához, csakúgy, mint jelenleg, az egyéni vállalkozókra azonban, akik nem brit vállalatoknál állnak munkába, ez a korlátozás nem vonatkozik.

Az ír vállalkozási, kereskedelmi és foglalkoztatásügyi minisztérium is bejelentette, hogy az ír kormány Románia és Bulgária EU-csatlakozása után is engedélyhez köti a két ország polgárainak írországi munkavállalását. Annyi kedvezményt nyújt ugyanakkor, hogy elsőbbségi elbírálásában részesíti a román és bolgár munkavállalási kérelmeket az unión kívülről érkezőkével szemben - áll a tárca keddi közleményében. Az ír kormány a korlátozást 2008 vége előtt felülvizsgálja.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából.

A legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 450 ezret, sőt az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell külön bejelenteniük munkavállalásukat a belügyminisztériumban, a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-polgárok akár 600 ezren is lehetnek. Az új tagállamokból érkezettek mintegy kétharmada lengyel.

A brit Országos Statisztikai Hivatal (ONS) által e hónap elején közzétett új, éves jelentés is azt írta: minden idők legnagyobb munkavállalói bevándorlását jegyezték fel tavaly Nagy-Britanniában; az érkezők legnagyobb egyedi csoportját az új kelet-európai EU-tagállamok, ezen belül Lengyelország polgárai adták, Magyarország ugyanakkor a sereghajtók között van a térségi küldő államok listáján.