„Már nem lenézett dolog közmunkát kínálni és vállalni, mert a résztvevők nemcsak a települések, a környezet épülésének-szépülésének, s nem ritkán szakmai szolgáltatásoknak az értékteremtő szereplői, hanem erősödik esélyük az elsődleges munkapiacra való bejutásra is” - mondta Sándor László.

Erre a célra az idén 13 milliárd forint állt rendelkezésre, lehetővé téve átlagosan 35 ezer - csúcsidőszakban közel 50 ezer -, zömmel szakképzetlen munkanélküli időszakos foglalkoztatását.

A Közmunka Tanács elnöke elmondta, hogy ez a forma különösen a kistérségekben népszerű. Az önkormányzatok, társulások és különböző szervezetek a környezetóvás, település szépítés, út- és vasútkarbantartás, vízrendezés munkálatain kívül például melegházi kertészetekben, vagy programozóként is foglalkoztatnak munkanélkülieket, köztük diplomásokat is.

Sándor László szerint a következő években a közmunka formák szélesítését össze kell kapcsolni ismeretbővítő, készségfejlesztő, netán tanúsítványt is adó képzéssel is. Emellett kistérségi profi foglalkoztatási szervezeteket kell létrehozni - tette hozzá.