A kirendeltségeken augusztusban összesen 1689 álláshelyet tudtak felajánlani az álláskeresőknek, míg a munkáltatók e hónapban újonnan 849 álláshelyre kerestek embert. A létszámigény 52 fővel volt kevesebb, mint júliusban, és 90 fővel, mint egy éve. A felkínált állások közül 318 közhasznú, közcélú vagy közmunka volt, míg az elsődleges munkaerőpiacon 531 várt betöltésre. Ez utóbbi területről származó kereslet a harmadik hónapja csökken.

A nyilvántartott álláskeresők száma 13853 volt, ami 179 fővel magasabb, mint júliusban, és 787 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 15,6 százalékos munkanélküliségi ráta az országos rangsorban továbbra is a harmadik legmagasabb.

Az állástalanok 11,4 százaléka, vagyis 1574 pályakezdő. A pályakezdők között összességében továbbra is az alacsony iskolai végzettségűek képviselik a legnagyobb arányt, 42,7 százalékot. Őket viszont a középfokú végzettségűek követik 37,8 százalékkal: többségük szakképzetlen, csak érettségivel rendelkezik.

A 4488 tartósan regisztrált munkanélküli teszi ki az összes nógrádi munkanélküli 32,4 százalékát, ők már legalább egy éve vannak állás nélkül.

A megye hat kistérsége közül a szécsényi volt a legrosszabb helyzetben augusztusban, a ráta itt elérte a 21,4 százalékot. A bátonyterenyei térségé 18,8 százalékos, a salgótarjánié 18,5 százalékos volt. A jobb helyzetben lévő körzetekben, így Balassagyarmaton 12,3 százalékos, Pásztón 11,7 százalékos, míg Rétságon 10,3 százalékos volt a ráta.

Nógrád megye hat kistérsége évekkel ezelőtt két részre szakadt a foglalkoztatási helyzet tekintetében. Nagy szerepe volt ebben a nyugati térségben összpontosuló beruházásoknak, de egy-egy körzet helyzetét az álláskeresők összetétele is nehezíti. Az álláskeresők száma mindig Salgótarján körzetében a legmagasabb. Annak ellenére, hogy a rétsági körzet rendelkezik a legjobb mutatóval, 2005-ben ott emelkedett a legnagyobb mértékben az álláskeresők száma, főként a szlovák munkaerő növekvő foglalkoztatása, és a megyén kívül dolgozók, ingázók elbocsátása miatt.