Az alapkonstrukció olyannyira sikeres, hogy bevezetésétől, vagyis 2005. október 1-jétől 2006. augusztusáig több, mint 30 ezer kártyát adott ki az adóhatóság a fiatal munkavállalóknak.

A fiatal munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók a kártya érvényességi idejének első évében a bruttó munkabér szerinti 15, a második évében 25 százalékos járulékot fizetnek. Nem kell kifizetniük a fiatal munkavállaló után a tételes egészségügyi hozzájárulást, a 29 százalékos társadalombiztosítási, a 3 százalékos munkaadói járulékot. A kedvezményt a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségűeknél annak kétszereséig érvényesítheti a foglalkoztató. A kedvezmény egymást követően több munkáltatónál is igénybe vehető.

A kártya a kiváltásától számított két évig érvényes, figyelembe véve, hogy a munkavállaló 25 évnél, felsőfokú végzettség esetében 30 évnél fiatalabb legyen. Az alacsonyabb járulékot a Munkaerőpiaci Alap egészíti ki a társadalombiztosításnak, a korosztály nagyobb arányú foglalkoztatása érdekében.

A lisszaboni akcióprogram tervezete szerint hasonló kártyát válthatnak majd ki a közeljövőben a gyermek gondozása után munkát vállaló szülők is, így ez is egy célzott járulékkedvezmény lesz, amely kifejezetten e társadalmi csoport foglalkoztatásának javítását szolgálja.

A szaktárcánál korábban kidolgozott javaslat szerint ezzel az újabb Start kártya típussal - amelyet Start plusznak neveznének - rendelkező munkavállalókat foglalkoztató munkáltatókat is megilletné a Start kártyánál alkalmazott járulékkedvezmény, sőt ezt egységesen a minimálbér kétszeresének mértékéig vehetnék igénybe.

Az akcióprogram tervezete utal arra, hogy a tartósan munkanélküliek, ha idős munkavállalók vagy hátrányos helyzetű térségek lakói, ugyancsak kiválthatnak majd hasonló kártyát, ezt Start extra kártyának neveznék majd. A kártyával rendelkezőket foglalkoztató munkáltatók bizonyos körülmények között az első évre teljes járulékmentességet vehetnének igénybe, a második évben csak a kötelező járulék egy részét fizetnék az akcióprogram tervezete szerint. Ez is egy célzott járulékkedvezmény lenne az adott társadalmi csoport nagyobb arányú foglalkoztatása érdekében. A járulékkülönbözetet ezekben az esetekben is a Munkaerőpiaci Alap fizetné meg a társadalombiztosításnak.

Az akcióprogram tervezetéből kiderül, hogy a pályakezdőket, a gyermekgondozást követően munkát vállalókat, az idősebb munkavállalókat foglalkoztató munkáltatókat eddig is megillette járulékkedvezmény, de ezeket túl sok adminisztrációval vehették igénybe, illetve a kedvezményt csak utólag kapták meg. Ezért ez a forma nem volt túl népszerű. A Start kártyával gyakorlatilag alig van adminisztrációs kötelezettség, s a kedvezményt se kell megelőlegezni, ezért a munkáltatók jobban kedvelik.