Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára, a témával foglalkozó német-magyar vegyes bizottság magyar elnöke elmondta: kezdeményezte a német nyomozó hatóság, illetve a magyar vállalkozások közötti jószolgálati találkozót Magyarországon, amin a kormányzat is képviseltetné magát. Egy ilyen beszélgetés során érthetőbbek válnának a magyarországi körülmények, viszonyok.

Georg Wilhelm Adamowitsch, a vegyes bizottság német elnöke elmondta, hogy a további megfogalmazott vádpontok: keresetek elsikkasztása, engedély nélküli foglalkoztatás, törvénytelen munkaviszonyok, illegális munkaerő-kölcsönzés. Voltak már beismerő vallomások is. Szólt arról is, hogy azoknál a cégeknél, amelyeknél nem igazolódtak be a nyomozó hatóságok feltételezései, megszüntetik az eljárást, és visszaszármaztatják a lefoglalt iratokat, vagyontárgyakat is.

A szolgáltatás-nyújtás keretében Németországban tevékenykedő körülbelül háromszázra becsült magyar cég közül 47 ellen indult eljárás – közölték a vegyes bizottság korábbi budapesti ülését követő tájékoztatón.

A német államtitkár hangsúlyozta: helytelen az eljárás olyan beállítása, mintha azt csak a magyar cégek, a magyar munkavállalók ellen indították volna a német hatóságok. Mint mondta: a német és minden más állam cégeire, munkavállalóira is kiterjed a feketemunka elleni széles körű fellépés.

A vegyesbizottság német elnöke szerint a testület eddigi ülésein közelebb kerültek az európai irányelvek értelmezésében, azoknak a nemzeti jogban történő érvényesítésében. Többek között a kiküldetésre vonatkozó közösségi irányelv érvényesítésének szabályaiban, a társadalombiztosítási előírások értelmezésében. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben egyezően értelmezzék az európai előírásokat, s azokat betartva elkerülhetők a hasonló helyzetek – húzta alá George Wilhelm Adamowitsch.

A fórum magyar elnöke elmondta: a vegyes bizottság létrehozott egy szakmai munkacsoportot, s a plenáris ülést legközelebb csak akkor tartják meg, ha ez a szakmai testület javaslatot tesz erre.

A korábbi vegyesbizottsági ülést követő sajtótájékoztatón derült ki a kérdésekre adott válaszokból, hogy a körülbelül 300 szolgáltatás-nyújtás keretében Németországban tevékenykedő cég hatezer magyar munkavállalót foglalkoztat. Közülük csak körülbelül ezer munkavállaló dolgozik az építőiparban, s ezzel távolról sincs kihasználva a 3800-as építőipari kontingens. További ötezer munkavállaló más szakmákban tevékenykedik, ezekre nem vonatkozik kontingens és szigorú magyarországi előminősítő eljáráson sem kell részt venniük az őket foglalkoztató magyar cégeknek.

Az adatok kissé ellentmondóak, mert korábban Tóth Boldizsár, a Nemzetközi Vállalkozók Egyesületének elnöke egy sajtótájékoztatón arról szólt, hogy becslése szerint nem hatezer, hanem nyolcezer magyar munkavállaló dolgozik Németországban a szolgáltatás-nyújtás keretében.