"Demográfiai okok miatt néhány év múlva még kedvezőtlenebb lesz a nyugdíjalapba befizetők és a nyugdíjat igénylők aránya, ezért is egyre fontosabb az inaktívak legális munka-erőpiaci szerepvállalásának ösztönzése" - hangsúlyozta a miniszter.

Elmondta, hogy az inaktívak közül 27 százalék tanul, 43 százalék a munkaképes kor felső határa előtti nyugdíjas, 10 százalék a gyermekgondozás miatt nincs jelen a munkaerőpiacon, 20 százalékról pedig nem tudni, hogy milyen okok miatt nem keres rendszeresen munkát, s miért nem dolgozik. A munkanélküli és az inaktív státus megkülönböztetője ugyanis a rendszeres aktív munkahelykeresés.

Csizmár Gábor arra kérte a foglalkoztatásban szerepet vállaló civil szervezeteket, hogy segítsék felkutatni környezetükben azokat, akik e 20 százalékos, mintegy 700 ezres körből bevonhatók a tartós foglalkoztatásba. Ez nem könnyű, mert nincs gyakorlat, technika arra, hogy az átmeneti munkákon túl miként kapcsolódhatnak be ezek az állampolgárok a stabil foglalkoztatásba. E gyakorlat kialakításához is hozzájárulhatnak a civil szervezetek - mutatott rá a miniszter.

Ugyancsak sokat segíthetnek az állami intézményrendszernek a felnőttképzés népszerűsítésében - húzta alá Csizmár Gábor. Elmondta: az aktív korúak közül 900 ezren csak nyolc általánost végeztek, elsősorban e körből kellene minél több állampolgárnak valamilyen szakképesítést szereznie. Az iskolázottabbak között már ma is nagyobb az igény a rendszeres továbbképzésre.

"A felnőttképzésnek gyorsreagálású hadtestként kellene követnie a gazdaság igényeit, csak olyan képzéseket indítva, amelyek végén ott van az elhelyezkedési lehetőség" - mondta Csizmár Gábor, hozzáfűzve, hogy mindez intézményi változásokat is igényel, de sokat tehetnek az eredményesség érdekében a civil szervezetek is.