Szerdán folytatódik a kötélhúzás a minimálbér emeléséről
Nem tudott egyezségre jutni pénteken sem az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) a jövő évi minimálbér-emelésről, illetve az országosan ajánlandó béremelési mértékről, így a hónapok óta tartó alkut a szerdán folytatják.
A munkaadói oldal nevében Rolek Ferenc szóvivő nem tartotta elégségesnek a kormányzati oldal által az egészségügyi hozzájárulás csökkentésére ajánlott újabb változatot sem ahhoz, hogy hozzájáruljon az 56 ezer forintnál magasabb minimálbérhez.
A szakszervezetek nevében Wittich Tamás szóvivő ugyanakkor nem engedett a minimálbér 58 ezer forintra emelésére vonatkozó előző javaslatukból, hangsúlyozva, hogy a korábbi, a létminimumhoz kötött 62 ezer forintos követelésükhöz képest ez is jelentős kompromisszum. Az országosan ajánlandó jövő évi béremelési mértékről nem is volt szó pénteken, főként az egészségügyi hozzájárulás csökkentésével, illetve a minimálbér-emelés mértékével foglalkoztak.
Új elem volt a pénteki tárgyalási fordulón a kormányzati oldal egészségügyi hozzájárulás csökkentésére vonatkozó javaslatában, hogy azt elsősorban a minimálbér-emelést nehezen megvalósító ágazatokra koncentrálnák. Ezek szerint a 80 ezer forint alatti átlagkeresetű ágazatokban nem november 1-jétől, hanem január 1-jétől, s nem 1200, hanem 1500 forinttal csökkentenék az egészségügyi hozzájárulást. A 115 ezer forint alatti átlagkeresetű területeken pedig ugyancsak január 1-jétől 1200 forinttal. Ez a javaslat 8 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést vállalva segítené elő az alacsony átlagkeresetű területeken a minimálbér-emelését. A többi szakterületen 2005-ben nem csökkenne az egészségügyi hozzájárulás. A 2,5 millió, Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalóból 500 ezerre vonatkozna az egészségügyi hozzájárulás ilyen jellegű csökkentése – hangsúlyozta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a kormányzati oldal szóvivője.
A kormányzati oldal korábbi ajánlata az volt, hogy az adó és költségvetési törvényjavaslatokban szereplő és november 1-jétől megvalósítandó 1200 forintos egészségügyi hozzájárulás-csökkentést 1500 forintra emelné. A kormányzati oldal a munkaadói megegyezési készség elősegítése érdekében további két könnyítést is vállalt volna. Csizmár Gábor ezzel kapcsolatban elmondta: a céges telefonokat adó és tb nélküli természetbeni juttatásként ismernék el 50 százalékos áfa-visszatérítéssel. A másik javaslat, hogy a helyi adókat nem lehetne 50 százalékig, csak az infláció szintjéig emelni.
A munkaadói oldal nevében Rolek Ferenc azt hangsúlyozta, hogy ne az ágazatokra, hanem a cégekre vonatkozzon a január 1-jei egészségügyihozzájárulás-csökkentés. Javasolta továbbá egy olyan változat megfontolását, hogy a jövő év végétől általánosan ne 1.500 forinttal, hanem ennél nagyobb mértékben csökkenjen az egészségügyi hozzájárulás. Ez szerintük lényegében nem terhelné a 2005-ös költségvetést, csak 2006-ra jelentene elkötelezettséget. A kormányzati oldal kész az újabb javaslatok elemzésére is a következő tárgyalási fordulóig, ugyanakkor Csizmár Gábor hangsúlyozta: a 8 milliárd forintos keret meghatározza, hogy mire vállalhatnak kötelezettséget. Javasolta, hogy elsősorban a minimálbér emelését nehezen teljesítő cégekre koncentráljanak.
Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke javasolta, hogy vonják vissza az állami támogatásokat a kollektív szerződést felmondó cégektől. Szerinte a kollektív szerződések amúgy is igen alacsony magyarországi száma egyre jobban csökken az utóbbi években. Nemrég még a munkavállalók 47 százaléka tartozott kollektív szerződés hatálya alá, ma már alig 40 százaléka. A kollektív szerződést egyoldalúan, előzetes tárgyalások nélkül felmondó cégek, mint például a Gyulai Húskombinát, szerintük nem érdemlik meg az állami pénzeket.
A munkaadói oldal egyetértett annak OÉT szintű kifejezésével, hogy közös munkavállalói, munkaadói kormányzati érdek a kollektív szerződések számának növelése. Határozottan tiltakozott ugyanakkor Rolek Ferenc az oldal nevében az egyéb szabályok szerint már elnyert állami támogatások ilyen című visszavonása ellen. Elmondta, hogy a konkrét eseteket kellene elemezni, mert nem véletlen, hogy a kollektív szerződéseket mindkét fél, tehát a munkáltató és a szakszervezetek is felmondhatják. Csizmár Gábor szerint sem lenne jogszerű a már jóváhagyott állami támogatások ilyen című visszavonása. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy elő kell segíteni a kollektív szerződések megkötését, illetve azt, hogy a felmondás előtt tárgyaljanak a szerződést megkötő felek. (MTI)
A szakszervezetek nevében Wittich Tamás szóvivő ugyanakkor nem engedett a minimálbér 58 ezer forintra emelésére vonatkozó előző javaslatukból, hangsúlyozva, hogy a korábbi, a létminimumhoz kötött 62 ezer forintos követelésükhöz képest ez is jelentős kompromisszum. Az országosan ajánlandó jövő évi béremelési mértékről nem is volt szó pénteken, főként az egészségügyi hozzájárulás csökkentésével, illetve a minimálbér-emelés mértékével foglalkoztak.
Új elem volt a pénteki tárgyalási fordulón a kormányzati oldal egészségügyi hozzájárulás csökkentésére vonatkozó javaslatában, hogy azt elsősorban a minimálbér-emelést nehezen megvalósító ágazatokra koncentrálnák. Ezek szerint a 80 ezer forint alatti átlagkeresetű ágazatokban nem november 1-jétől, hanem január 1-jétől, s nem 1200, hanem 1500 forinttal csökkentenék az egészségügyi hozzájárulást. A 115 ezer forint alatti átlagkeresetű területeken pedig ugyancsak január 1-jétől 1200 forinttal. Ez a javaslat 8 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést vállalva segítené elő az alacsony átlagkeresetű területeken a minimálbér-emelését. A többi szakterületen 2005-ben nem csökkenne az egészségügyi hozzájárulás. A 2,5 millió, Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalóból 500 ezerre vonatkozna az egészségügyi hozzájárulás ilyen jellegű csökkentése – hangsúlyozta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a kormányzati oldal szóvivője.
A kormányzati oldal korábbi ajánlata az volt, hogy az adó és költségvetési törvényjavaslatokban szereplő és november 1-jétől megvalósítandó 1200 forintos egészségügyi hozzájárulás-csökkentést 1500 forintra emelné. A kormányzati oldal a munkaadói megegyezési készség elősegítése érdekében további két könnyítést is vállalt volna. Csizmár Gábor ezzel kapcsolatban elmondta: a céges telefonokat adó és tb nélküli természetbeni juttatásként ismernék el 50 százalékos áfa-visszatérítéssel. A másik javaslat, hogy a helyi adókat nem lehetne 50 százalékig, csak az infláció szintjéig emelni.
A munkaadói oldal nevében Rolek Ferenc azt hangsúlyozta, hogy ne az ágazatokra, hanem a cégekre vonatkozzon a január 1-jei egészségügyihozzájárulás-csökkentés. Javasolta továbbá egy olyan változat megfontolását, hogy a jövő év végétől általánosan ne 1.500 forinttal, hanem ennél nagyobb mértékben csökkenjen az egészségügyi hozzájárulás. Ez szerintük lényegében nem terhelné a 2005-ös költségvetést, csak 2006-ra jelentene elkötelezettséget. A kormányzati oldal kész az újabb javaslatok elemzésére is a következő tárgyalási fordulóig, ugyanakkor Csizmár Gábor hangsúlyozta: a 8 milliárd forintos keret meghatározza, hogy mire vállalhatnak kötelezettséget. Javasolta, hogy elsősorban a minimálbér emelését nehezen teljesítő cégekre koncentráljanak.
Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke javasolta, hogy vonják vissza az állami támogatásokat a kollektív szerződést felmondó cégektől. Szerinte a kollektív szerződések amúgy is igen alacsony magyarországi száma egyre jobban csökken az utóbbi években. Nemrég még a munkavállalók 47 százaléka tartozott kollektív szerződés hatálya alá, ma már alig 40 százaléka. A kollektív szerződést egyoldalúan, előzetes tárgyalások nélkül felmondó cégek, mint például a Gyulai Húskombinát, szerintük nem érdemlik meg az állami pénzeket.
A munkaadói oldal egyetértett annak OÉT szintű kifejezésével, hogy közös munkavállalói, munkaadói kormányzati érdek a kollektív szerződések számának növelése. Határozottan tiltakozott ugyanakkor Rolek Ferenc az oldal nevében az egyéb szabályok szerint már elnyert állami támogatások ilyen című visszavonása ellen. Elmondta, hogy a konkrét eseteket kellene elemezni, mert nem véletlen, hogy a kollektív szerződéseket mindkét fél, tehát a munkáltató és a szakszervezetek is felmondhatják. Csizmár Gábor szerint sem lenne jogszerű a már jóváhagyott állami támogatások ilyen című visszavonása. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy elő kell segíteni a kollektív szerződések megkötését, illetve azt, hogy a felmondás előtt tárgyaljanak a szerződést megkötő felek. (MTI)
