Az MSZOSZ szerint a foglalkoztatásnak középtávon el kell érnie az EU mostani szintjét
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) célja, hogy hazánkban a foglalkoztatottság szintje középtávon érje el legalább az európai uniós foglalkoztatás mai szintjét – hangoztatta Wittich Tamás, az érdekvédelmi szövetség elnöke.
„Miközben Magyarországon a munkaképes korú lakosság 57 százaléka dolgozik, az Európai Unióban már 64 százaléknál tartanak" – közölte az elnök. Szerinte a foglalkoztatás szintjének emeléséhez a jelenlegi munkahelyek megőrzésére, valamint a foglalkoztatást bővítő „összkormányzati tevékenységre" van szükség. A gazdasági tárcától pedig a szakszervezetek évek óta igénylik, hogy induljon el egy hosszabb távra gondolkodás, készüljenek hosszú távú ágazati politikai tervek.
Szerinte legalább ekkora felelősége van az oktatási tárcának is, mert jelenleg a munkaerőpiaci igények és a szakképzés „köszönő viszonyban" sem állnak egymással. Nagyon sok befektető ma már azért nem jön Magyarországra, mert abban a körzetben, ahol egyébként felépítené üzemét, nem talál megfelelő összetételű, megfelelő képzettségű munkaerőt.
„Az MSZOSZ saját eredményének tartja, hogy a kormányprogramban és az ennek megvalósítását jelentő 2005-ik évi költségvetési tervben, 2005. évi adórendszerben látjuk annak jeleit, hogy a foglalkoztatás bővítését a kormány komolyan gondolja" – mondta Wittich. Az adórendszerben pozitívum az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának kedvezőbbé tétele, a pályakezdők és a GYES-ről visszatérők foglalkoztatásának adókönnyítései. Wittich Tamás szerint a magyarországi bérek lemaradása még mindig nagy az uniós átlaghoz képest. Jelenleg az uniós béreknek csak a 33 százalékát kapják meg a magyar munkavállalók, eközben Magyarországon az egy főre jutó GDP az uniós átlag 54 százaléka.
Az MSZOSZ azt szeretné elérni, hogy valósuljon meg egy hosszabb távra szóló bérfelzárkóztatási program, s úgy véli „nagyon jelentősen téved" az, aki azt gondolja, hogy a versenyképességet az alacsony bérekkel lehet megteremteni. Wittich Tamás szerint ma zajlik egy második szerkezetváltás, kezd kivonulni az a tőke amelyik az alacsony bérek, az adókedvezmények miatt jött Magyarországra, s ezt nem lehet alacsony bérekkel visszahozni. Helyette a szakképzés és munkaerőpiac összehangolásával egy magasabb minőségű termelési kultúra vonzási terepévé kell tenni – vélekedett az elnök, aki azt is bejelentette, hogy kezdeményezik Munka törvénykönyvének átalakítását, amellyel a szakszervezeti jogosítványok további bővítését kívánják elérni, például bekapcsolódnának a munkaügyi szabályok betartásának ellenőrzésébe. (MTI)
Szerinte legalább ekkora felelősége van az oktatási tárcának is, mert jelenleg a munkaerőpiaci igények és a szakképzés „köszönő viszonyban" sem állnak egymással. Nagyon sok befektető ma már azért nem jön Magyarországra, mert abban a körzetben, ahol egyébként felépítené üzemét, nem talál megfelelő összetételű, megfelelő képzettségű munkaerőt.
„Az MSZOSZ saját eredményének tartja, hogy a kormányprogramban és az ennek megvalósítását jelentő 2005-ik évi költségvetési tervben, 2005. évi adórendszerben látjuk annak jeleit, hogy a foglalkoztatás bővítését a kormány komolyan gondolja" – mondta Wittich. Az adórendszerben pozitívum az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának kedvezőbbé tétele, a pályakezdők és a GYES-ről visszatérők foglalkoztatásának adókönnyítései. Wittich Tamás szerint a magyarországi bérek lemaradása még mindig nagy az uniós átlaghoz képest. Jelenleg az uniós béreknek csak a 33 százalékát kapják meg a magyar munkavállalók, eközben Magyarországon az egy főre jutó GDP az uniós átlag 54 százaléka.
Az MSZOSZ azt szeretné elérni, hogy valósuljon meg egy hosszabb távra szóló bérfelzárkóztatási program, s úgy véli „nagyon jelentősen téved" az, aki azt gondolja, hogy a versenyképességet az alacsony bérekkel lehet megteremteni. Wittich Tamás szerint ma zajlik egy második szerkezetváltás, kezd kivonulni az a tőke amelyik az alacsony bérek, az adókedvezmények miatt jött Magyarországra, s ezt nem lehet alacsony bérekkel visszahozni. Helyette a szakképzés és munkaerőpiac összehangolásával egy magasabb minőségű termelési kultúra vonzási terepévé kell tenni – vélekedett az elnök, aki azt is bejelentette, hogy kezdeményezik Munka törvénykönyvének átalakítását, amellyel a szakszervezeti jogosítványok további bővítését kívánják elérni, például bekapcsolódnának a munkaügyi szabályok betartásának ellenőrzésébe. (MTI)
