Nincs egyezség az országos bérajánlásról, minimálbérről
Ismét elnapolta a döntést az országosan ajánlandó béremelési mértékről és a minimálbérről keddi ülésén az Országos Érdekegyeztető Tanács. A kormányzat és a szociális partnerek ajánlatai közeledtek, de ez nem volt elég a megegyezéshez.
A munkaadói oldal a korábbi 55400 forint helyett 56000 forintos minimálbért vállalt volna jövőre, a szakszervezetek az eddigi 62000 forintot 58000 forintra engedték le. A kormányzati oldal bejelentette, hogy az egészségügyi hozzájárulást jövő év november 1-jétől nem 1200, hanem 1500 forinttal csökkentené.
A korábbi tárgyalási fordulókon a kormányzati oldal kijelentette, hogy elfogadja a szociális partnerek megegyezését a jövő évi minimálbér mértékéről. A költségvetési számításokat ugyanakkor 57000 forinttal végezte a kormányzat. Az országosan ajánlandó béremelési mértékről a korábbi tárgyalásokon a munkaadói oldal kifejtette, hogy a bruttó 4,5 százalékot tartja elfogadhatónak. A szakszervezetek ugyanakkor 6-8 százalékos béremelési ajánlást javasoltak.
A kormányzati oldal a legutóbbi tárgyaláson 3-4 százalékos reálbér-emelést tartott elfogadhatónak, azzal a kikötéssel, hogy ennek felső határát lehetőleg ne érjék el. Ez ugyanis nehezítené a foglalkoztatást javító célkitűzések elérését. A kormányzati oldal hangsúlyozta továbbá, hogy ezt a reálbér-javulási mértéket részben a személyi jövedelemadó könnyítése is hozza a nettó pozíciók javításával. (MTI)
A korábbi tárgyalási fordulókon a kormányzati oldal kijelentette, hogy elfogadja a szociális partnerek megegyezését a jövő évi minimálbér mértékéről. A költségvetési számításokat ugyanakkor 57000 forinttal végezte a kormányzat. Az országosan ajánlandó béremelési mértékről a korábbi tárgyalásokon a munkaadói oldal kifejtette, hogy a bruttó 4,5 százalékot tartja elfogadhatónak. A szakszervezetek ugyanakkor 6-8 százalékos béremelési ajánlást javasoltak.
A kormányzati oldal a legutóbbi tárgyaláson 3-4 százalékos reálbér-emelést tartott elfogadhatónak, azzal a kikötéssel, hogy ennek felső határát lehetőleg ne érjék el. Ez ugyanis nehezítené a foglalkoztatást javító célkitűzések elérését. A kormányzati oldal hangsúlyozta továbbá, hogy ezt a reálbér-javulási mértéket részben a személyi jövedelemadó könnyítése is hozza a nettó pozíciók javításával. (MTI)
