A munkanélküliség június-augusztusban 5,9 százalék volt
A munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt az idén a június-augusztusi időszakban, s megegyezett a május-júliusi értékkel, az egy évvel korábbinál viszont 0,2 százalékponttal volt magasabb - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A június-augusztusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 904 ezer fő volt, a munkanélküliek száma 247 ezer. A foglalkoztatottak száma a május-júliusi időszakban 3,894 millió fő volt, a munkanélkülieké 245 ezer. A foglalkoztatottak száma 2003 június-augusztusban 3 millió 943 ezer fő volt, a munkanélkülieké pedig 239 ezret tett ki. Az idén a június és augusztus közötti időszakban a 15-74 éves népesség 53,8 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon.
A nemzetközi összehasonlításban használt, 15-64 évesekre számított foglalkoztatási ráta 56,8 százalék, a hazai nyugdíj-szabályok szerinti 60,1 százalék volt. A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 2003-ban az EU-15-ben 64,4 százalék, az EU-25-ben 62,9 százalék volt. Az utóbbi csoporton belül Magyarország 57 százalékos értékénél csak Lengyelország, Olaszország és Málta hasonló mutatója alacsonyabb. Az idén az év eddig eltelt időszakát a foglalkoztatottság stagnálása jellemzi a jelentés szerint. Az év első nyolc hónapjában a foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 894 ezer fő volt, lényegében megegyezett a tavaly azonos időszakival.
A munkanélküliek száma az éven belül összességében kismértékben csökkent, a változás azonban nem volt nagyobb a szezonális hatással indokolhatónál. A munkanélküliségi ráta az EU-15-ben az időszak középső hónapját jelentő 2004. júliusban 7,9 százalékot, az EU-25-ben 8,8 százalékot ért el. A KSH szerint a munkanélküliség vizsgált időszaki alakulása részben a munkaerőpiacra újonnan belépő fiatalok álláskereséssel töltött idejének meghosszabbodásával hozható összefüggésbe, amit jelez, hogy a 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 3,1 százalékponttal 16,3 százalékra nőtt.
Az EU-15-ben a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája az időszak középső hónapját jelentő 2004. júliusban 15,7 százalék, az EU-25-ben 17,8 százalék volt. A munkanélküliek 44,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, arányuk 1,6 százalékponttal több az előző év azonos időszakinál. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,5 hónapnak felelt meg. (MTI)
A nemzetközi összehasonlításban használt, 15-64 évesekre számított foglalkoztatási ráta 56,8 százalék, a hazai nyugdíj-szabályok szerinti 60,1 százalék volt. A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 2003-ban az EU-15-ben 64,4 százalék, az EU-25-ben 62,9 százalék volt. Az utóbbi csoporton belül Magyarország 57 százalékos értékénél csak Lengyelország, Olaszország és Málta hasonló mutatója alacsonyabb. Az idén az év eddig eltelt időszakát a foglalkoztatottság stagnálása jellemzi a jelentés szerint. Az év első nyolc hónapjában a foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 894 ezer fő volt, lényegében megegyezett a tavaly azonos időszakival.
A munkanélküliek száma az éven belül összességében kismértékben csökkent, a változás azonban nem volt nagyobb a szezonális hatással indokolhatónál. A munkanélküliségi ráta az EU-15-ben az időszak középső hónapját jelentő 2004. júliusban 7,9 százalékot, az EU-25-ben 8,8 százalékot ért el. A KSH szerint a munkanélküliség vizsgált időszaki alakulása részben a munkaerőpiacra újonnan belépő fiatalok álláskereséssel töltött idejének meghosszabbodásával hozható összefüggésbe, amit jelez, hogy a 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 3,1 százalékponttal 16,3 százalékra nőtt.
Az EU-15-ben a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája az időszak középső hónapját jelentő 2004. júliusban 15,7 százalék, az EU-25-ben 17,8 százalék volt. A munkanélküliek 44,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, arányuk 1,6 százalékponttal több az előző év azonos időszakinál. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,5 hónapnak felelt meg. (MTI)
