Megkezdi munkáját a Gazdasági és Szociális Tanács
Hamarosan megkezdi tevékenységét a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), amelynek az a feladata, hogy hozzájáruljon az ország hosszabb távú fejlődését meghatározó, kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák kimunkálásához, illetve segítse a társadalmi konszenzus kialakítását.
A kormány által kezdeményezett GSZT megfelelője az Európai Unió szervezetében a Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC). A magyarországi fórumon a kormányon kívül négy érdekcsoport, szakmai kör képviselteti magát: az országos szakszervezetek, a gazdaság szereplői, köztük az országos munkaadói érdekképviseletek, a kamarák és a befektetői szféra, valamint a civilek és a tudomány.
A GSZT, hasonlóan az EU tagállamaiban és más fejlett országokban működő ilyen testületekhez, konzultatív fórum, azaz véleményeket, javaslatokat fogalmaz meg és állásfoglalásokat fogad el. Ezek nem jogszabályi kényszer útján, hanem résztvevőinek személyes tekintélye és/vagy a mögöttük álló társadalmi érdekcsoportok jelentősége révén fejtik ki hatásukat.
A GSZT a mindenkori kormánytól független és pártpolitizálástól mentes intézmény. Résztvevői a jelen kormányzati cikluson túlmutató négyéves időszakra kapnak felkérést. A résztvevők kiválasztása nem kormányzati döntéssel, hanem a kormánytól független személytelen mechanizmusok révén történik. Így például bizonyos érdekcsoportok vezetői felkérést kapnak a részvételre – ilyenek az országos szakszervezeti konföderációk, az országos munkaadói szövetségek és a gazdasági kamarák vezetői – míg más esetekben a delegálás jogát a kormány meghagyja a vonatkozó társadalmi csoportok számára, így a tudománynak illetve a civil szervezeteknek. A társadalmi párbeszéd hazai intézményrendszeréből eddig hiányzott a nemzeti stratégiák megvitatására hivatott intézmény. A GSZT és az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) kiegészítő és nem rivalizáló intézmények egymást. (MTI)
A GSZT, hasonlóan az EU tagállamaiban és más fejlett országokban működő ilyen testületekhez, konzultatív fórum, azaz véleményeket, javaslatokat fogalmaz meg és állásfoglalásokat fogad el. Ezek nem jogszabályi kényszer útján, hanem résztvevőinek személyes tekintélye és/vagy a mögöttük álló társadalmi érdekcsoportok jelentősége révén fejtik ki hatásukat.
A GSZT a mindenkori kormánytól független és pártpolitizálástól mentes intézmény. Résztvevői a jelen kormányzati cikluson túlmutató négyéves időszakra kapnak felkérést. A résztvevők kiválasztása nem kormányzati döntéssel, hanem a kormánytól független személytelen mechanizmusok révén történik. Így például bizonyos érdekcsoportok vezetői felkérést kapnak a részvételre – ilyenek az országos szakszervezeti konföderációk, az országos munkaadói szövetségek és a gazdasági kamarák vezetői – míg más esetekben a delegálás jogát a kormány meghagyja a vonatkozó társadalmi csoportok számára, így a tudománynak illetve a civil szervezeteknek. A társadalmi párbeszéd hazai intézményrendszeréből eddig hiányzott a nemzeti stratégiák megvitatására hivatott intézmény. A GSZT és az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) kiegészítő és nem rivalizáló intézmények egymást. (MTI)