A német vállalatok 40 órás munkahetet szeretnének többletbér nélkül
Edmund Stoiber bajor miniszterelnök a „német különút" végét látja abban, hogy néhány nappal ezelőtt a Siemens két németországi gyárában a munkaadó és a szakszervezet megállapodott a 40 órás munkahét visszaállításában, ám a dolgozók továbbra is annyi bért kapnak, mintha 35 órát dolgoznának.
„Nem bércsökkentésről van szó, hanem arról, hogy ugyanannyi bérért valamivel többet dolgozunk. A 35 órás munkahét német különút, amelynek most vége van” – nyilatkozta Stoiber a Bild am Sonntag című lapnak. A Siemens említett gyáraiban, Bocholtban és Kamp-Lintfortban mobiltelefonokat és drótnélküli vezetékes telefonokat állítanak elő, s a megállapodás előtt az volt a tét, hogy a magasnak mondott költségek miatt megszüntetnek-e, illetve áttelepítenek-e kétezer munkahelyet Magyarországra.
Az IG Metall szakszervezet azt igyekszik nyomatékosítani, hogy a Siemens-megállapodások egyedi jellegűek, ám a Die Welt című lap arról tud, hogy már több mint 100 német vállalatnál tárgyalnak a 40 órás munkahét ellenételezés nélküli visszaállításáról. „Egész sor vállalat akad majd, ahol elgondolkodnak a 40 órás munkahéthez való visszatérésen” – közölte a Welt am Sonntaggal Hans Werner Busch, a Gesamtmetall munkaadói szövetség vezetője. A német iparszövetség elnöke, Michael Rogowski a Focus hírmagazinnak pedig úgy nyilatkozott, hogy a Siemens-eset a szakszervezeti álláspont megkeményedését is előidézheti, „mert valószínűleg el akarják kerülni, hogy a (bocholti és kamp-lintforti) megállapodás modelljellegű legyen”.
A Der Spiegel jelentése szerint a szakszervezetek egyre inkább elvesztik a tagság támogatását. A hírmagazin a müncheni Polis Intézet egyik bizalmas, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) megbízásából készült tanulmányára hivatkozik, amely szerint a szakszervezeti tagoknak csak a 41 százaléka tartja szervezetét „nélkülözhetetlennek”, két évvel ezelőtt még a megkérdezettek 51 százaléka vallotta ugyanezt.
Keserű pirulának és egyedi esetnek nevezte pénteken Jürgen Peters, az IG Metall szakszervezet elnöke azt, hogy az érdekvédelmi szervezet és a Siemens konszern megegyezett: a müncheni vállalatóriás két észak-rajna-vesztfáliai gyártó egységében a 35 órás munkahétről visszatérnek a 40 órásra, de a több munkáért nem fizetnek. Peters a DeutschlandRadióban a szakszervezet lépését azzal indokolta, hogy „mindig azt mondtuk: a foglalkoztatottság garantálása a legfőbb cél”.
A Siemens-szel kötött megállapodás ellenére háromezer munkahelyet még mindig fenyeget a felszámolás veszélye Bruchsalban, Nürnbergben Kirchheimben és Karlsruhéban. Ezeken a helyeken folytatódnak a tárgyalások. A Bocholtra és Kamp-Lintfortra vonatkozó, július elsejétől számítva két évig érvényes megállapodással a Siemens tetemesen csökkenti a munkaköltségeket. A bér nélküli többletmunkán kívül megállapodtak abban is, hogy a dolgozók évente csak egyszer, a nyereségesség függvényében kapnak nyaralási és karácsonyi pénzt. A Siemens azt is megígérte, hogy a következő üzleti évben 30 millió eurót fog beruházni.
A Financial Times Deutschlandban Peters az IG Metall szempontjából „egészen keserű pirulának” nevezi az esetet, s arra mutat rá, hogy mindez nem egy túléléséért küzdő középszintű vállalatnál, hanem a német ipar egyik zászlóshajójánal, az országban 170 ezer embert foglalkoztató Siemensnél történik. „A német Siemens-gyárak a jövőben a bérköltségek esetében magyar telephelyekkel konkurálhatnak” – jegyezte meg a lap, s feltételezte, hogy a Siemens és az IG Metall megállapodásával „átszakadt a gát”. A német gazdasági-pénzügyi lap szerint a trend egyértelmű, az üzemi tanács a DaimlerChryslernél is hajlik az engedményekre tízezer németországi munkahely megtartása érdekében. (MTI)
Az IG Metall szakszervezet azt igyekszik nyomatékosítani, hogy a Siemens-megállapodások egyedi jellegűek, ám a Die Welt című lap arról tud, hogy már több mint 100 német vállalatnál tárgyalnak a 40 órás munkahét ellenételezés nélküli visszaállításáról. „Egész sor vállalat akad majd, ahol elgondolkodnak a 40 órás munkahéthez való visszatérésen” – közölte a Welt am Sonntaggal Hans Werner Busch, a Gesamtmetall munkaadói szövetség vezetője. A német iparszövetség elnöke, Michael Rogowski a Focus hírmagazinnak pedig úgy nyilatkozott, hogy a Siemens-eset a szakszervezeti álláspont megkeményedését is előidézheti, „mert valószínűleg el akarják kerülni, hogy a (bocholti és kamp-lintforti) megállapodás modelljellegű legyen”.
A Der Spiegel jelentése szerint a szakszervezetek egyre inkább elvesztik a tagság támogatását. A hírmagazin a müncheni Polis Intézet egyik bizalmas, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) megbízásából készült tanulmányára hivatkozik, amely szerint a szakszervezeti tagoknak csak a 41 százaléka tartja szervezetét „nélkülözhetetlennek”, két évvel ezelőtt még a megkérdezettek 51 százaléka vallotta ugyanezt.
Keserű pirulának és egyedi esetnek nevezte pénteken Jürgen Peters, az IG Metall szakszervezet elnöke azt, hogy az érdekvédelmi szervezet és a Siemens konszern megegyezett: a müncheni vállalatóriás két észak-rajna-vesztfáliai gyártó egységében a 35 órás munkahétről visszatérnek a 40 órásra, de a több munkáért nem fizetnek. Peters a DeutschlandRadióban a szakszervezet lépését azzal indokolta, hogy „mindig azt mondtuk: a foglalkoztatottság garantálása a legfőbb cél”.
A Siemens-szel kötött megállapodás ellenére háromezer munkahelyet még mindig fenyeget a felszámolás veszélye Bruchsalban, Nürnbergben Kirchheimben és Karlsruhéban. Ezeken a helyeken folytatódnak a tárgyalások. A Bocholtra és Kamp-Lintfortra vonatkozó, július elsejétől számítva két évig érvényes megállapodással a Siemens tetemesen csökkenti a munkaköltségeket. A bér nélküli többletmunkán kívül megállapodtak abban is, hogy a dolgozók évente csak egyszer, a nyereségesség függvényében kapnak nyaralási és karácsonyi pénzt. A Siemens azt is megígérte, hogy a következő üzleti évben 30 millió eurót fog beruházni.
A Financial Times Deutschlandban Peters az IG Metall szempontjából „egészen keserű pirulának” nevezi az esetet, s arra mutat rá, hogy mindez nem egy túléléséért küzdő középszintű vállalatnál, hanem a német ipar egyik zászlóshajójánal, az országban 170 ezer embert foglalkoztató Siemensnél történik. „A német Siemens-gyárak a jövőben a bérköltségek esetében magyar telephelyekkel konkurálhatnak” – jegyezte meg a lap, s feltételezte, hogy a Siemens és az IG Metall megállapodásával „átszakadt a gát”. A német gazdasági-pénzügyi lap szerint a trend egyértelmű, az üzemi tanács a DaimlerChryslernél is hajlik az engedményekre tízezer németországi munkahely megtartása érdekében. (MTI)
