A diszkrimináció jelentős szerepet játszik a romák munkanélküliségében
Az etnikai alapon működő hátrányos megkülönböztetés jelentős szerepet játszik abban, hogy a romáknak rosszabbak a foglalkoztatási esélyei, mint a nem romáknak – jelentette ki Havas Gábor szociológus a kérdéskörről rendezett budapesti konferencián.
„Ha abból indulunk ki, hogy minden egyéb dologban egyforma két ember, ugyanolyan az iskolai végzettsége, ugyanolyan helyen lakik, és foglalkoztatásának ugyanolyan előzményei vannak, akkor a romák esélyei a rendszerváltástól kezdve egészen a mai napig rosszabbak voltak és ma is rosszabbak" – mondta Havas Gábor, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) által rendezett munkaügyi konferencián. Szerinte „ebben bizonyára jelentős szerepet játszik a diszkrimináció”.
Szociológiai módszerrel megbecsülhető, hogy a munkanélküliségből mennyit magyaráz az iskolázottság, vagy például a lakóhely. Mindezt figyelembe véve marad egy jelentős rész, amelyet a romák esetében a munkanélküliséget befolyásoló objektív tényezők közül egyik sem indokol. Amit nem lehet megmagyarázni, azt nagy valószínűséggel a diszkrimináció okozza – fejtette ki Havas Gábor. A szociológus három országos reprezentatív kutatás (1971, 1993, 2003) adataira hivatkozva beszélt a romák munkaerő-piaci helyzetéről. A kutatások azon a definíción nyugodtak, amely szerint az roma, akit a környezete annak tart.
Az 1993-as felmérés szerint a 15 és 74 év közötti roma férfiak 21 százaléka dolgozott, míg a 2003-as szerint 20 százaléka. A roma nőknek mind a két időpontban 15 százaléka vállalt munkát. „Döbbenetes, hogy e 10 év alatt gyakorlatilag nem történt elmozdulás. Ezen a tartósan beállt foglalkoztatási helyzeten egyre nehezebb változtatni" – fogalmazott a szociológus. Ugyanakkor vigasztalást jelenthet, hogy a 15-19 éves korosztálynak összehasonlíthatatlanul nagyobb százaléka tanul ma, mint tíz évvel ezelőtt.
Muhi Erika, a NEKI ügyvédje arról beszélt, hogy – a roma munkavállalók jogainak védelme és az ehhez kapcsolódó társadalmi párbeszéd elősegítése című PHARE-program keretében – 2003 júliusa és ez év júniusa között egy éven át vizsgálták a magyarországi cigányságot a munkavállalás, illetve a munkavégzés során ért hátrányos megkülönböztetéseket. A NEKI a program során öt ügyben bírósági eljárást kezdeményezett a diszkrimináció áldozatainak nevében. Az ügyekben a hátrányos megkülönböztetés a munkára jelentkezés során, illetve a munkahelyen történt. A program lezárásaként elkészítették az Esélytelenül című tanulmányukat, amelyben összefoglalták a munkaügyi diszkrimináció elleni küzdelemmel kapcsolatos tapasztalataikat. (MTI)
Szociológiai módszerrel megbecsülhető, hogy a munkanélküliségből mennyit magyaráz az iskolázottság, vagy például a lakóhely. Mindezt figyelembe véve marad egy jelentős rész, amelyet a romák esetében a munkanélküliséget befolyásoló objektív tényezők közül egyik sem indokol. Amit nem lehet megmagyarázni, azt nagy valószínűséggel a diszkrimináció okozza – fejtette ki Havas Gábor. A szociológus három országos reprezentatív kutatás (1971, 1993, 2003) adataira hivatkozva beszélt a romák munkaerő-piaci helyzetéről. A kutatások azon a definíción nyugodtak, amely szerint az roma, akit a környezete annak tart.
Az 1993-as felmérés szerint a 15 és 74 év közötti roma férfiak 21 százaléka dolgozott, míg a 2003-as szerint 20 százaléka. A roma nőknek mind a két időpontban 15 százaléka vállalt munkát. „Döbbenetes, hogy e 10 év alatt gyakorlatilag nem történt elmozdulás. Ezen a tartósan beállt foglalkoztatási helyzeten egyre nehezebb változtatni" – fogalmazott a szociológus. Ugyanakkor vigasztalást jelenthet, hogy a 15-19 éves korosztálynak összehasonlíthatatlanul nagyobb százaléka tanul ma, mint tíz évvel ezelőtt.
Muhi Erika, a NEKI ügyvédje arról beszélt, hogy – a roma munkavállalók jogainak védelme és az ehhez kapcsolódó társadalmi párbeszéd elősegítése című PHARE-program keretében – 2003 júliusa és ez év júniusa között egy éven át vizsgálták a magyarországi cigányságot a munkavállalás, illetve a munkavégzés során ért hátrányos megkülönböztetéseket. A NEKI a program során öt ügyben bírósági eljárást kezdeményezett a diszkrimináció áldozatainak nevében. Az ügyekben a hátrányos megkülönböztetés a munkára jelentkezés során, illetve a munkahelyen történt. A program lezárásaként elkészítették az Esélytelenül című tanulmányukat, amelyben összefoglalták a munkaügyi diszkrimináció elleni küzdelemmel kapcsolatos tapasztalataikat. (MTI)
