A gyásznapot a világon 1996-ban, Magyarországon 1997-ben tartották meg először. Világszerte évente mintegy 120 millió munkahelyi baleset történik, közülük 200 ezer halálos kimenetelű, s egymillió maradandó rokkantságot okoz. (Becslések szerint mintegy 65-160 millióan betegednek meg munkahelyi szennyezés vagy a nem megfelelő munkahelyi körülmények miatt.) A közlekedést általában mindenki veszélyes üzemnek tartja, holott évente több ember sérül meg munkahelyi, mint közlekedési balesetben.



Magyarországon a regisztrált munkabalesetek száma ugyan csökken – 1989-ben 80 ezer dolgozót ért kisebb-nagyobb baleset a munkahelyén, míg 2002-ben például 23 ezer balesetet jelentettek be – de feltehetően eltitkolták a balesetek felét, sőt egyes becslések szerint háromnegyedét. A javuló tendenciát kétségessé teszi az is, hogy a halálos munkahelyi balesetek terén az évtizedes összehasonlításban sem mutatkozik javulás. Ily módon 2003-ban 163 ember veszítette el az életét. Hagyományosan a legtöbb munkabaleset az építőiparban és a mezőgazdaságban történik.



A súlyos vagy halálos baleseteknek büntetőjogi konzekvenciái is lehetnek. A bíróság a büntető törvénykönyvben fellelhető „foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés” címén szokta felelősségre vonni és vád alá helyezni azokat a munkavezetőket, tulajdonosokat, akik nem hajtották végre a munkavédelmi előírásokat, és ezzel valamilyen tragédiát idéztek elő.



Az Egészséges Nemzetért elnevezésű népegészségügyi program kimondja, hogy a munkahelyi balesetek megelőzése elsősorban a munkahelyi biztonsággal foglalkozó szervezetek feladata. A foglalkozás-egészségügyben dolgozók a kockázati tényezők azonosításával és megfelelő preventív intézkedések meghozatalával csökkenthetik a munkahelyi balesetek és az általuk okozott halálozás gyakoriságát. 2010-ig a munkahelyi balesetekből származó halálozás arányszámának 10 százalékos csökkentését írja elő a program. (Panoráma)