A felsőoktatási reformról szóló koncepció elkészítése az érintett szakmák egyetértésével és együttműködésével történt, 15 bizottságban mintegy 160 szakember döntött a 99 alapszakról. A dokumentumot jelenleg a felsőoktatási intézmények rektorai véleményezik – jelentette ki Mang Béla, felsőoktatási helyettes államtitkár.



„Az új képzési szerkezet lényege az, hogy a felsőfokú alapképzési ciklust követi az úgynevezett mesterképzési ciklus” – közölte. A szaktárca korábbi tájékoztatása szerint már az idei tanévtől indulnak kísérleti jelleggel a bolognai folyamatnak megfelelő képzések. A kétciklusú képzési szerkezetnek megfelelő szak lesz a Budapesti Műszaki Főiskolán és a Veszprémi Egyetemen a műszaki informatika, a Debreceni Egyetemen pedig a programtervező informatikus.



Ettől azt remélik, hogy már a most induló tanévben meg tudják mondani, 2006-ban milyen bachelor (felsőfokú alapképzési) szakokra lehet a felsőoktatásban jelentkezni, és mindegyik szaknak legalább egy master (mesterképzési) ágának is ismertnek kell lennie.



Az átálláshoz az egyetemek anyagi segítséget normatív módon nem kapnak, de programfinanszírozásból hozzájuthatnak a forrásokhoz. A nemzeti fejlesztési tervből mintegy hatmilliárd forintra számíthatnak a felsőoktatási intézmények 2006-ig, amelyet a gyakorlati képzés feltételeinek kialakításához, tananyag-fejlesztéshez kérhetnek. Az egyetemek által vállalandó önrészhez ugyanakkor a szaktárca nagyban hozzájárul majd.



A bolognai folyamat az európai felsőoktatás integrációs törekvése, amelynek fő célja a versenyképes európai felsőoktatási térség kialakítása. A folyamat célkitűzései közé tartozik az egységes kreditrendszer létrehozása, a hallgatói, oktatói mobilitás támogatása, a háromszintű képzés, a minőségbiztosítás, valamint az egész életen át tartó tanulás. (MTI)