Ha a javaslatot elfogadja a februári egyházi zsinat, majd megszavazza a parlament, akkor a papok és káplánok - a püspökök más elbírálás alá esnek - kaphatnak végkielégítést, elmehetnek évi rendes szabadságra, szülési szabadságra, szükség esetén pedig munkaügyi döntőbírósághoz fordulhatnak.



Mindazonáltal a világi munkavállalókhoz képest egy joggal meg lennének rövidítve: a vasárnapi pihenőnapot nem kérhetik, hiszen hagyományos teendőiket éppen azon a napon kell végezniük. A klérus jogait felkaroló Amicus szakszervezet, amely a papok jogállásának megváltoztatásáért harcol, üdvözölte a tervezetet, ám úgy ítélte, hogy az nem megy eléggé messzire. „Fontos lépés egy eddig hátrányos helyzetű csoport érdekeinek védelmében, de maradt még tennivaló bőven, ha összehasonlítjuk jogállásukat az egyéb alkalmazottakéval" – jegyezte meg a papszervezet szóvivője, Chris Bell.



A papok és káplánok például nem köthetnek munkavállalói szerződést, és ez a szóvivő szerint megfosztja őket olyan jogoktól, amely a világi alkalmazottakat megilleti. Minthogy őket Isten szolgáinak, nem pedig halandó főnök alkalmazottainak tekintik, meglehetős nehézségbe ütközne a szerződésre a munkáltató kézjegyének, cégszerű aláírásának és pecsétjének beszerzése, nem is szólva arról a lehetőségről, hogyan idéznék munkaügyi bíróság elé az Urat, ha valamelyik alkalmazottja vitatná a mennyei cégvezetés egyes intézkedéseit. (Panoráma)