Keményebb munkapiaci reformok, kisebb adósságcsökkentés Németországban
Maratoni tárgyalások után hétfőn hajnalban csúcsszinten egyezségre jutott Németországban a szociáldemokraták vezette kormány az ellenzékkel adó- és munkaügyi kérdésekben. Módosított formában ugyan, de január elsejétől életbe léphet egy sor reform, amelyek alaposan megváltoztatják a második világháború után kialakított német jóléti államot.
Az egyezség egyik fontos eleme, hogy nem csökkentik olyan drasztikusan az adókulcsokat január elsejétől, mint az eredeti tervekben szerepelt, s kisebb hiányt lesz majd kénytelen pótolni a kormány új hitelek felvételével, illetve privatizálás révén.
A legmagasabb adókulcs 48,5 százalékról 42 százalékra csökkent volna, a csökkenés a hétfő hajnali egyezség értelmében megáll 45 százaléknál. A legalacsonyabb adókulcs 19,9 százalékról nem 15 százalékra, hanem csak 16 százalékra csökken. Az adófizető polgárok az eredeti tervek értelmében 15,6 milliárd eurós tehertől szabadultak volna meg, ez csak 7,8 milliárd euró lesz. Az adóreform maradék részét 2005-ben valósítanák meg. A kormány az elmaradó 7,8 milliárd eurós adóbevételt 25 százalékban fedezi majd belső hitelből – a 25 százalékos limit ellenzéki követelés volt –, a többi forrást pedig az állami tulajdonrészek privatizálása adja. Gazdasági elemzők azt várták, hogy a 15,6 milliárd eurós adócsökkentés 0,2-0,3 százalékos gazdasági növekedést generál majd.
A lakásépítőknek járó kedvezmények összegét 30 százalékkal csökkentik – kevesebbel, mint amennyivel a kormány szerette volna –, s kilométerenként 30 eurócentre (15 eurócent helyett) a munkába távolabbról bejáróknak juttatott adókedvezményt.
A kormányoldal beleegyezett abba, hogy a felmondást könnyebbé tevő törvényt a legföljebb öt főt foglalkoztató cégeken kívül a legföljebb tíz főt foglalkoztatókra is kiterjesszék. Összevonták a tartósan munkanélküliek segélyét a szociális segéllyel, szigorúbbak lesznek a feltételek a felajánlott munkát például a túlképzettség indokával elutasító, több mint egy éve munka nélkül lévő személyekkel szemben.
Az ellenzéknek nem sikerült keresztülvernie, hogy az ágazatokra és térségekre, vagy az egész országra kiterjedő bér- és munkaügyi megállapodások rendszere – a német szakszervezeti és szociáldemokrata mozgalom alapvívmánya – helyett törvényben rögzítsék az üzemi szintű, az átfogó megállapodásoktól eltérő egyezségeket.
Az egyezség értelmében átdolgozandó törvények ismét a Bundestag és a Bundesrat elé kerülnek. A kilenc hónapja tartó német reformpókernek még karácsony előtt véget kell érnie, hogy január elsejétől hatályos törvények diktáljanak. (MTI)
A legmagasabb adókulcs 48,5 százalékról 42 százalékra csökkent volna, a csökkenés a hétfő hajnali egyezség értelmében megáll 45 százaléknál. A legalacsonyabb adókulcs 19,9 százalékról nem 15 százalékra, hanem csak 16 százalékra csökken. Az adófizető polgárok az eredeti tervek értelmében 15,6 milliárd eurós tehertől szabadultak volna meg, ez csak 7,8 milliárd euró lesz. Az adóreform maradék részét 2005-ben valósítanák meg. A kormány az elmaradó 7,8 milliárd eurós adóbevételt 25 százalékban fedezi majd belső hitelből – a 25 százalékos limit ellenzéki követelés volt –, a többi forrást pedig az állami tulajdonrészek privatizálása adja. Gazdasági elemzők azt várták, hogy a 15,6 milliárd eurós adócsökkentés 0,2-0,3 százalékos gazdasági növekedést generál majd.
A lakásépítőknek járó kedvezmények összegét 30 százalékkal csökkentik – kevesebbel, mint amennyivel a kormány szerette volna –, s kilométerenként 30 eurócentre (15 eurócent helyett) a munkába távolabbról bejáróknak juttatott adókedvezményt.
A kormányoldal beleegyezett abba, hogy a felmondást könnyebbé tevő törvényt a legföljebb öt főt foglalkoztató cégeken kívül a legföljebb tíz főt foglalkoztatókra is kiterjesszék. Összevonták a tartósan munkanélküliek segélyét a szociális segéllyel, szigorúbbak lesznek a feltételek a felajánlott munkát például a túlképzettség indokával elutasító, több mint egy éve munka nélkül lévő személyekkel szemben.
Az ellenzéknek nem sikerült keresztülvernie, hogy az ágazatokra és térségekre, vagy az egész országra kiterjedő bér- és munkaügyi megállapodások rendszere – a német szakszervezeti és szociáldemokrata mozgalom alapvívmánya – helyett törvényben rögzítsék az üzemi szintű, az átfogó megállapodásoktól eltérő egyezségeket.
Az egyezség értelmében átdolgozandó törvények ismét a Bundestag és a Bundesrat elé kerülnek. A kilenc hónapja tartó német reformpókernek még karácsony előtt véget kell érnie, hogy január elsejétől hatályos törvények diktáljanak. (MTI)
