Európai önéletrajz
Az Európai Unióhoz való csatlakozás napjától szabály lesz arra is, hogy miként öntsük formába önéletrajzunkat – legalábbis ha külföldi állásra pályázunk. A hazai álláskereséshez megteszi majd a jól bevált amerikai típusú CV is.
Vége a kézzel írott, kerek mondatokból álló önéletrajzok korszakának. Marad az áttekinthető, világos struktúra, sőt a táblázatos forma. Az Unióba belépve pedig elég lesz egy formanyomtatvány mezőit kitölteni ahhoz, hogy pályázhassunk. A brüsszeli hivatalnokok 1992. óta kacérkodnak az egységes életrajzi minta kidolgozásával, de csak 2002. márciusára készültek el vele. Legalábbis ekkor mutatta be az Unió „kormánya” - a tagállamok véleményezése és az érdekeltekkel történő egyeztetés után - a nem kötelező, csupán ajánlott CV-mintát. Az életrajzi sablon megalkotásában komoly szerepet vállaltak az Európai Szakképzés Fejlesztési Központ (CEDEFOP) munkatársai, akik az interneten tizenhárom nyelven közzétették a fent nevezett életrajzmintát. A sablon a CEDEFOP oldaláról érhető el és tölthető le. Az egységes életrajzminta bevezetésének célja a tagállamok közötti együttműködés segítése, a munkaerő mozgásának és az egységes munkaerőpiac kialakulásának megkönnyítése, valamint a pályázás átláthatósága volt. Mivel az EU polgárok az Unió területén azonos feltételek mellett vállalhatnak munkát, a munkaerő szabad áramlásának megvalósulásában fontos szerepe lehet a standard önéletrajz elfogadásának. Ahány ország, annyi szokás, hagyomány, elvárás. Ezért a külföldre pályázók óhatatlanul diszkrimináció áldozatai lehetnek a kiválasztás első lépcsőiben. Ezen megkülönböztetés megszüntetésére hívatott az EU önéletrajz minta. Az alkotók szerint a munkaadók számára is könnyebb lesz a kiválasztás az egységes CV-sablon alapján, mivel pontosabb képet kaphatnak így a más tagországból való jelölt kvalifikációjáról. A gyakorlatban azonban az életrajzminta nemzetközi elfogadottságára még várni kell - egyrészt azért, mert csupán ajánlás, másrészt azért, mert törvény nem írja elő a nyomtatványok használatát.
Az EU Bizottsága által elfogadott standard önéletrajzminta a P and Bert vezetési tanácsadó cég szakértője szerint az egyszerűség jegyében fogant és a jelenre fókuszál. Hasonlóan az amerikai típusú életrajzhoz, a fordított kronológiai felsorolást részesíti előnyben, azaz a jelenből a múlt felé haladva kell felsorolni az iskolákat, munkahelyeket. A táblázatos formának köszönhetően még szemléletesebb, átfogóbb képet nyújt az iskolai végzettségekről, szakmai tapasztalatokról, nyelvismeretekről, készségekről és kompetenciákról. A nyomtatvány bal oldalán vastag betűvel vannak szedve az összefoglaló kategóriák, míg a jobb oldali oszlopban a válaszok tömör, pontokba szedett kifejtésére kerülhet sor. Az üres sorok tagolják az életrajzot, az átláthatóságban van szerepük.
A két oldalas nyomtatvány első negyedében a személyes adatok szerepelnek. Újdonság, hogy meg kell nevezni az állampolgárságot és az országot is. Ezt követi a munkahelyek felsorolása, amellyel kapcsolatban megoszlik a szakértők véleménye. Nyugat-Európai szakemberek szerint fölösleges a korábbi munkahelyek címét is megadni, mivel elegendő azok internetes elérhetőségének feltüntetése. Az életrajzsablon az iskolákkal, majd a különleges képességekkel és alapvető kompetenciákkal (nyelvtudás, művészi-, szociális-, szervezői-, technikai-, művészi kompetenciák, jogosítvány) folytatódik, végül a kiegészítő információk és igazoló okmányok, papírok felsorolásával zárul. A munkahelyek és iskolák felsorolása a javasolt stratégia alapján fordított időrendben történik, a nyelvtudást írásbeli és szóbeli ismeretek szerint alapszintű-jó-kitűnő skálán lehet minősíteni.
Az EU tagországok többségében nem szokás különösebben nagy figyelmet fordítani az önéletrajz végén megemlített képességekre és készségekre, mivel azok megítélése erősen szubjektív. A valóság és az emberek saját véleménye igen távol állhat egymástól, és a legtöbb helyen a munkavállalók nem tudják objektíven megítélni hozzáértésüket, tehetségüket. A HR-esek sem elsősorban a CV-ben megfogalmazott kompetenciák alapján döntenek egy jelentkező felvételéről, azokra inkább a kiválasztás későbbi fázisaiban derülhet fény. És habár az új EU norma az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a kompetenciákra, ezen a szokáson nehéz lesz változtatni.
Hasonlóan idegenszerűnek tűnik a technikai ismeretek (számítógépek, különböző gépi eszközök) külön felsorolása, mivel a legtöbb pozíciónál a számítógép használata és az egyes programok alkalmazása a legfontosabb követelmény. A fejvadászok és személyzetisek szeme hozzászokott, hogy külön blokkban keressék a számítástechnikai ismereteket. Itthon kissé szokatlan, hogy egy pénzügyi munkatárs a hardver és szoftver ismeretei mellett feltüntesse, hogy ért a pénztárgéphe. Érdekes azonban, hogy amíg Magyarországon az önéletrajz végén szokás írni az érdeklődési körről, megnevezni a hobbikat, addig az EU-ban erre egyáltalán nem kíváncsiak.
Németországban évek óta a fényképes és időrendi önéletrajz dívik, ami nem egyezik az EU mintával. Itteni HR-es szakértők szerint a megszokás, a nemzeti jellegzetességek begyökerezése miatt azok pályázhatnak eredményesen, akik a német szokásokhoz igazodó pályázatot állítanak össze: kronologikus önéletrajzot írnak, mellékelnek egy fényképet magukról és szakmai sikereiket, valamint képzettségüket hangsúlyozzák. A személyzetisek nem titkolják azt sem, hogy hatásosabb minden helyre külön-külön cégre-szabott életrajzot küldeni, ami a megpályázott munkakörhöz szükséges képességeket és tapasztalatokat hangsúlyozza. Az egységes nyomtatvány kitöltése - nyilatkozatuk szerint - egyelőre inkább csökkenti, semmint növeli az esélyeket. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy a sablon még egy éves sincs és kevés vezető, munkavállaló ismeri. Ez azonban biztosan változni fog, mivel az Európai Bizottság kötelezte a tagállamokat, hogy népszerűsítsék a mintát a polgárok körében.
Angliában az egységes EU-önéletrajzot kétkedés fogadta. A munkaerő-közvetítők szerint nem követ el hibát, aki az új sablont kitöltve pályázik, de előnybe kerül, ha itteni szabályok (és szokások) szerint adja le anyagát. Például ha referencia listát is mellékel önéletrajzához, és nem csak a megfelelő rubrikák kitöltésén fáradozik.
Habár Brüsszel több fórumon is egyeztetett, nem sikerült tökéletes modellt alkotni. Egyelőre nyitott kérdés, hogy a tagállamok jelenlegi gyakorlatát megváltoztató új irányelvek általánossá válnak-, válhatnak-e az Unióban. Az elkövetkező néhány évben dől majd el, hogy figyelmen kívül lehet-e hagyni a megcélzott ország pályázási szokásait, bevett önéletrajz mintáit. Az Európai Unió Bizottsága jövőre értékeli a CV-projekt eredményeit, amely várakozásuk szerint biztosan nem lesz olyan elfogadott, mint a közös pénz használata, de abban azért reménykednek, hogy a sablon beépül az EU köztudatba.
Az EU Bizottsága által elfogadott standard önéletrajzminta a P and Bert vezetési tanácsadó cég szakértője szerint az egyszerűség jegyében fogant és a jelenre fókuszál. Hasonlóan az amerikai típusú életrajzhoz, a fordított kronológiai felsorolást részesíti előnyben, azaz a jelenből a múlt felé haladva kell felsorolni az iskolákat, munkahelyeket. A táblázatos formának köszönhetően még szemléletesebb, átfogóbb képet nyújt az iskolai végzettségekről, szakmai tapasztalatokról, nyelvismeretekről, készségekről és kompetenciákról. A nyomtatvány bal oldalán vastag betűvel vannak szedve az összefoglaló kategóriák, míg a jobb oldali oszlopban a válaszok tömör, pontokba szedett kifejtésére kerülhet sor. Az üres sorok tagolják az életrajzot, az átláthatóságban van szerepük.
A két oldalas nyomtatvány első negyedében a személyes adatok szerepelnek. Újdonság, hogy meg kell nevezni az állampolgárságot és az országot is. Ezt követi a munkahelyek felsorolása, amellyel kapcsolatban megoszlik a szakértők véleménye. Nyugat-Európai szakemberek szerint fölösleges a korábbi munkahelyek címét is megadni, mivel elegendő azok internetes elérhetőségének feltüntetése. Az életrajzsablon az iskolákkal, majd a különleges képességekkel és alapvető kompetenciákkal (nyelvtudás, művészi-, szociális-, szervezői-, technikai-, művészi kompetenciák, jogosítvány) folytatódik, végül a kiegészítő információk és igazoló okmányok, papírok felsorolásával zárul. A munkahelyek és iskolák felsorolása a javasolt stratégia alapján fordított időrendben történik, a nyelvtudást írásbeli és szóbeli ismeretek szerint alapszintű-jó-kitűnő skálán lehet minősíteni.
Az EU tagországok többségében nem szokás különösebben nagy figyelmet fordítani az önéletrajz végén megemlített képességekre és készségekre, mivel azok megítélése erősen szubjektív. A valóság és az emberek saját véleménye igen távol állhat egymástól, és a legtöbb helyen a munkavállalók nem tudják objektíven megítélni hozzáértésüket, tehetségüket. A HR-esek sem elsősorban a CV-ben megfogalmazott kompetenciák alapján döntenek egy jelentkező felvételéről, azokra inkább a kiválasztás későbbi fázisaiban derülhet fény. És habár az új EU norma az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a kompetenciákra, ezen a szokáson nehéz lesz változtatni.
Hasonlóan idegenszerűnek tűnik a technikai ismeretek (számítógépek, különböző gépi eszközök) külön felsorolása, mivel a legtöbb pozíciónál a számítógép használata és az egyes programok alkalmazása a legfontosabb követelmény. A fejvadászok és személyzetisek szeme hozzászokott, hogy külön blokkban keressék a számítástechnikai ismereteket. Itthon kissé szokatlan, hogy egy pénzügyi munkatárs a hardver és szoftver ismeretei mellett feltüntesse, hogy ért a pénztárgéphe. Érdekes azonban, hogy amíg Magyarországon az önéletrajz végén szokás írni az érdeklődési körről, megnevezni a hobbikat, addig az EU-ban erre egyáltalán nem kíváncsiak.
Németországban évek óta a fényképes és időrendi önéletrajz dívik, ami nem egyezik az EU mintával. Itteni HR-es szakértők szerint a megszokás, a nemzeti jellegzetességek begyökerezése miatt azok pályázhatnak eredményesen, akik a német szokásokhoz igazodó pályázatot állítanak össze: kronologikus önéletrajzot írnak, mellékelnek egy fényképet magukról és szakmai sikereiket, valamint képzettségüket hangsúlyozzák. A személyzetisek nem titkolják azt sem, hogy hatásosabb minden helyre külön-külön cégre-szabott életrajzot küldeni, ami a megpályázott munkakörhöz szükséges képességeket és tapasztalatokat hangsúlyozza. Az egységes nyomtatvány kitöltése - nyilatkozatuk szerint - egyelőre inkább csökkenti, semmint növeli az esélyeket. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy a sablon még egy éves sincs és kevés vezető, munkavállaló ismeri. Ez azonban biztosan változni fog, mivel az Európai Bizottság kötelezte a tagállamokat, hogy népszerűsítsék a mintát a polgárok körében.
Angliában az egységes EU-önéletrajzot kétkedés fogadta. A munkaerő-közvetítők szerint nem követ el hibát, aki az új sablont kitöltve pályázik, de előnybe kerül, ha itteni szabályok (és szokások) szerint adja le anyagát. Például ha referencia listát is mellékel önéletrajzához, és nem csak a megfelelő rubrikák kitöltésén fáradozik.
Habár Brüsszel több fórumon is egyeztetett, nem sikerült tökéletes modellt alkotni. Egyelőre nyitott kérdés, hogy a tagállamok jelenlegi gyakorlatát megváltoztató új irányelvek általánossá válnak-, válhatnak-e az Unióban. Az elkövetkező néhány évben dől majd el, hogy figyelmen kívül lehet-e hagyni a megcélzott ország pályázási szokásait, bevett önéletrajz mintáit. Az Európai Unió Bizottsága jövőre értékeli a CV-projekt eredményeit, amely várakozásuk szerint biztosan nem lesz olyan elfogadott, mint a közös pénz használata, de abban azért reménykednek, hogy a sablon beépül az EU köztudatba.
