Kormányhatározat szabályozza az állami cégek vezetőinek fizetését
A kormány júliusi 29-ei határozata szerint a jövőben az állami társaságok vezetőinek fizetése csak a gazdasági társaságra irányadó átlagkereset-fejlesztési mértékkel megegyezően emelkedhet, de ha az üzleti tervben foglalt átlagkereset-emelkedést túllépnék a cégnél, akkor a vezető nem kaphat prémiumot.
A Határozatok Tára 33. számában közzétett információk szerint a vezető prémiumban részesítésének feltételeit évente az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonához, a foglalkoztatottak létszámához, valamint az értékesítés nettó árbevételéhez igazítottan a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet szabályzatában kell meghatározni.
A prémium éves mértéke nem haladhatja meg a vezető éves személyi alapbérének 80 százalékát, veszteséges gazdálkodás esetén pedig a vezető alapbérének 50 százalékát. A határozat szerint az előírt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a prémium meghatározott összegét 20 százalékponttal kell csökkenteni. A határozat azt is előírja, hogy a vezetőnek vissza kell fizetnie felvett prémiumelőlegét, ha a cég a gazdasági év végére nem teljesítette az előírt feltételeket.
Nem fizethető díjazás a vezető tisztségviselőknek, felügyelő bizottsági tagoknak a cég felszámolásától kezdődően. A kormány határozata szerint a végelszámolás megindításától kezdődően a vezető tisztségviselőnek, a felügyelő bizottság tagjának díjazását feladataik és felelősségük csökkenése miatt arányosan indokolt csökkenteni.
A határozat értelmében amennyiben a vezető polgári jogi jogviszonyban áll, kezdeményezni kell a szerződés, illetve a jogviszony megszüntetése esetén járó juttatást előíró határozat módosítását azzal, hogy a vezetőt a megbízási díjon felül egyéb juttatás ne illesse meg. A polgári jogviszonyon alapuló díjazásának arányban kell állnia a vezető munkavégzésével, felelősségével, a társaság előző éves gazdasági eredményével és a foglalkoztatottak létszámával.
A határozat hatálybalépését megelőzően az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezeteknél kezdeményezni kellett a megkötött munkaszerződések közös megegyezéssel történő módosítását úgy, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén járó juttatások a határozatban meghatározott mértékben illessék meg.
Összességében mintegy 100, az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó, 100 százalékos és többségi állami tulajdonú társaságnál mintegy 1000-1200 emberre vonatkozik a kormány határozata. Sarkadi Nagy Barna, az Állami Vagyonkezelő Rt. humánpolitikai vezérigazgató-helyettese nem számít olyan esetre, hogy nem tudják közös megegyezéssel módosítani a szerződéseket, de ha mégis előfordulnának ilyen esetek, akkor "meg kell szakítani a munkaviszonyt". (MTI)
A prémium éves mértéke nem haladhatja meg a vezető éves személyi alapbérének 80 százalékát, veszteséges gazdálkodás esetén pedig a vezető alapbérének 50 százalékát. A határozat szerint az előírt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a prémium meghatározott összegét 20 százalékponttal kell csökkenteni. A határozat azt is előírja, hogy a vezetőnek vissza kell fizetnie felvett prémiumelőlegét, ha a cég a gazdasági év végére nem teljesítette az előírt feltételeket.
Nem fizethető díjazás a vezető tisztségviselőknek, felügyelő bizottsági tagoknak a cég felszámolásától kezdődően. A kormány határozata szerint a végelszámolás megindításától kezdődően a vezető tisztségviselőnek, a felügyelő bizottság tagjának díjazását feladataik és felelősségük csökkenése miatt arányosan indokolt csökkenteni.
A határozat értelmében amennyiben a vezető polgári jogi jogviszonyban áll, kezdeményezni kell a szerződés, illetve a jogviszony megszüntetése esetén járó juttatást előíró határozat módosítását azzal, hogy a vezetőt a megbízási díjon felül egyéb juttatás ne illesse meg. A polgári jogviszonyon alapuló díjazásának arányban kell állnia a vezető munkavégzésével, felelősségével, a társaság előző éves gazdasági eredményével és a foglalkoztatottak létszámával.
A határozat hatálybalépését megelőzően az állam többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezeteknél kezdeményezni kellett a megkötött munkaszerződések közös megegyezéssel történő módosítását úgy, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén járó juttatások a határozatban meghatározott mértékben illessék meg.
Összességében mintegy 100, az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó, 100 százalékos és többségi állami tulajdonú társaságnál mintegy 1000-1200 emberre vonatkozik a kormány határozata. Sarkadi Nagy Barna, az Állami Vagyonkezelő Rt. humánpolitikai vezérigazgató-helyettese nem számít olyan esetre, hogy nem tudják közös megegyezéssel módosítani a szerződéseket, de ha mégis előfordulnának ilyen esetek, akkor "meg kell szakítani a munkaviszonyt". (MTI)
