A felsőoktatási intézmények idén 105 ezer hallgató felvételéről döntöttek a 160 ezer jelentkező közül a ponthúzó értekezleten, a diákok 52 százalékát államilag finanszírozott, 48 százalékát költségtérítéses képzésre vették fel – mondta Magyar Bálint. Az oktatási miniszter szerint a nappali alapképzésben, államilag finanszírozott formában a felvett hallgatók 46 százaléka egyetemi, 54 százaléka főiskolai szinten kezdheti meg tanulmányait. Egyetemi szinten a műszaki, a klasszikus bölcsész, s a gazdasági területre vették fel a legtöbb hallgatót.
Idén érdekes jelenség, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola közgazdász szakán magasabb lett a ponthatár (112 pont), mint a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (98 pont) – olvasható a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) honlapján. Az egyetemi képzés népszerűsége azonban nem csökkent, az intézményt első helyen megjelöltek száma több mint 500 fővel dönti meg a főiskoláét. A jogi karokra ugyanez már nem mondható el, egyetlen egyetemen sem kellett elérni a 100 pontot a bekerüléshez.
A jogi pálya mélyrepülésével szemben a kommunikáció, főként angol, vagy magyar szakkal párosítva magasabb ponthatárokat állított a bekerüléshez. Mind az ELTE-n, mind a Szegedi Tudományegyetemen 104 az angol-kommunikáció ponthatár, a kommunikáció-magyar alsó határa pedig 114 az SZTE esetében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen csak a francia, és olasz párosítás került 90 pont fölé, a többi kommunikáció el sem éri ezt a határt, a Budapesti Kommunikációs Főiskola üzleti kommunikáció szakára pedig elegendő 85 pont, míg tavaly ez a szám 112 volt.
A FISZ emlékeztet rá, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idén sem tudott veszíteni presztízséből: a Gazdaság–és Társadalomtudományi Karon található műszaki menedzser szakra csak azok pályázhattak, akik a minimális 121 pontot megszerezték.