Novák Előd javaslata száműzné a középületekről a „megbotránkozást keltő”, a magyar nemzeti lobogót „meggyalázó” szivárványos zászlókat. A tilalom ötletét a kormányzat is támogatja, bár Orbán Viktor 2021-ben még Budapest „utcaképéhez tartozónak” nevezte a szivárványszínt, a Karmelitára azért nem tűzte ki a zászlót.
Újabb, az LMBTQ-közösség elleni politikai vágyát öntötte törvényjavaslatba a Mi Hazánk. Politikusuk, Novák Előd kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti jelképekről szóló törvényt módosító javaslatát, amelynek lényege, hogy kitiltaná a szivárványos zászlót a középületekről.
A javaslat szerint rendszeressé vált, hogy középületek homlokzatára „egyes szexuális és nemi irányultságú csoportokat összefogó politikai mozgalmakhoz köthető ún. szivárványzászló került elhelyezésre”. Ennek a „nemkívánatos jelenségnek” vetne véget Novák javaslata azzal, hogy
középületeken vagy azok előtt tilos a különböző szexuális és nemi irányultságokra, illetve az azokat képviselő politikai mozgalmakra utaló, azok népszerűsítésére törekvő jelképek elhelyezése.
Novák meg is indokolta, miért káros szerinte a szivárványos zászló. Azt írta, ennek középületeken való megjelenése „az állampolgárok többségének meggyőződését, érzületét súlyosan sérti, megbotránkozást vált ki, ráadásul mindezt a helyi közakarat ellenében, nagy nyilvánosság előtt követik el”.
Azt is írja, hogy szerinte „a szivárványzászló középületeink homlokzatán a magyar nemzeti lobogó mellett, azzal azonos méretben, mintegy egyenrangúként történő elhelyezése sértő és lealacsonyító módon meggyalázza Magyarország zászlaját, a kiemelt büntetőjogi védelmet élvező nemzeti jelképünket”.
Ugyan Nováknak ezeket az állításait nem támasztja alá a javaslatban, ám azt felidézi, hogy a Pride-felvonulás betiltását is lehetővé tevő gyülekezésitörvény-módosítás minapi parlamenti vitájában a szivárványzászlók betiltásáról Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is támogatóan nyilatkozott:
A Novák-féle javaslat a címerről és a zászlóról, valamint az állami kitüntetésekről szóló 2011-es törvényt módosítaná tehát úgy, hogy az abban felsorolt állami, kormányzati és önkormányzati középületeken (valamint előttük, de ez nincs pontosan meghatározva) tiltaná meg generálisan a szivárványos zászló használatát. Ezek:
- az Országgyűlés,
- a köztársasági elnök,
- az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az Országos Bírósági Hivatal és az ügyészségek,
- az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az alapvető jogok biztosa,
- a központi államigazgatási szervek,
- a Magyar Honvédség,
- más állami szervek,
- a helyi önkormányzatok képviselő-testületei,
- az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatokat ellátó intézmények
- által, feladatuk ellátására használt épületek.
A szivárványos zászlót amúgy több önkormányzat is kitűzi a hivatali épületére. Évek óta így tesz például az Újbudai vagy a Józsefvárosi Önkormányzat, éppen kedden helyezték ki a szivárványos zászlót Óbudán a polgármesteri hivatalra, és régóta ott lobog a Fővárosi Önkormányzat homlokzatán is, ám
ezeket a zászlókat Novák Előd szívesen tépkedi le, többször állt már ilyesmi miatt bíróság előtt, és kapott pénzbüntetést emiatt.
Az egyik esetben a politikus 2020-ban az Újbudai Önkormányzat épületéről távolított el egy szivárványos zászlót, mert az szerinte a melegpropagandát népszerűsíti. Novák ellen egy másik esetben is eljárás indult, miután szintén 2020-ban a budapesti Városházáról vette le a szivárványos zászlót. Utóbbi történetben végül jogerősen figyelmeztetésben részesítették, a bíróság büntetést nem szabott ki.
Amúgy Orbán Viktor miniszterelnök munkahelyén, a várban, a Karmelita épületén is loboghatna a szivárványos zászló, mert melegjogi szervezetek 2021-ben vittek egyet a kormányfő hivatalának, mondván: ha már egy külföldi hírügynökségnek úgy nyilatkozott Orbán, hogy ez a zászló hozzátartozik Budapesten az utcaképhez, tűzze ki. Nem tűzte.
Orbán 2021 júniusában azt nyilatkozta a dpa-nak, hogy „a szivárványszín Budapesten is magától értetődő módon hozzátartozik az utcaképhez”, a miniszterelnök hozzátette, hogy „míg a kommunizmus idején Magyarországon üldözték a homoszexuális embereket, ma az állam nemcsak garantálja, hanem aktívan védelmezi is a homoszexuálisok jogait, hiszen az egyéni szabadság a legfőbb érték”.
Közben Nováknak volt egy másik, a Pride betiltását célzó javaslata, de annak elfogadására nem sok esély volt, mivel a fideszes politikusok benyújtották ugyanerről a saját javaslatukat, amit végül ellenzékiek tiltakozása – a Momentum több politikusa és Hadházy Ákos a március 18-i szavazáskor füstgyertyát eregetett az ülésteremben – közepette el is fogadtak. Novákét pedig végül nem is vették tárgysorozatba.
