Kacskovics Mihály Béla
Szerzőnk Kacskovics Mihály Béla

A magyar miniszterelnök szerint a Netanjahu elleni elfogatóparancs olaj lehet a tűzre, ezért Magyarország demonstrálni fogja egy meghívással, hogy nem ért egyet vele. Orbán Viktor arról is beszélt, Magyar Péter nevének kiejtése nélkül, hogy bizonyos ellenzéki szereplők durva megnyilatkozásai akár erőszakhoz is vezethetnek, ezt pedig jó lenne elkerülni.

Orbán Magyar Péterrel kiemelten foglalkozott

Szóba került a kormány nemzeti konzultációja is, itt Orbán arról beszélt, hogy olyat még nem látott, hogy az embereket az ellenzék nyíltan sértegesse és lenézze. Aki a nemzeti konzultációt ellenzi, az valójában nem kíváncsi az emberek véleményére, ebben pedig lenézés van. Ez a durvulás verbálisan is megjelent. Itt Orbán idézte a Magyar-hangfelvételeket is, bár a politikus nevének említése nélkül: “büdös a szájuk, büdösek az emberek, egyes munkatársak azok agyhalottak, az újságírókat bele kell lökni a Dunába” – sorolta. Szerinte “lenézésből fakadó, negatív, fenyegető tónus jelent meg a magyar politikában, eddig ez nem volt így.” Korábban, ha valakinek valami kicsúszott a száján, rögtön elnézést kért, visszavonult,

de hogy ez egy politikai viselkedésnek a lényege legyen, és ez csak úgy áradjon, ez azért példátlan a magyar közéletben, és ugye a verbális durvaság az előbb-utóbb elvezet az agresszióhoz is, ettől jó lenne magunkat megkímélni.”

A háborútól szerinte nem csak a frontvonalon kell távolmaradni, de nincs szükség hazai háborúra sem. “Egy közösség vagyunk, tisztességesen kell bánnunk egymással” – mondta.

Jó reggelt, Magyarország! 2024.11.22.

Jó reggelt, Magyarország! 2024.11.22.

Eszkaláció

A miniszterelnök azt mondta, mindenki tudja, de nem árt emlékezni arra, hogy Ukrajna Magyarország szomszédja. Vagyis a közvetlen szomszédunkban dúl a háború, nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy tudjuk: e háború fejleményei azonnal tudják érzékeltetni következményeiket egy szomszédos ország területén. Ehhez jön hozzá, hogy Kárpátalján magyarok élnek, a veszély közvetlen. Mostmár nem egy több ezer kilométerre zajló háborúról van szó, hanem olyan eszközök bevetéséről, amelyekkel el lehet érni már más országokat is. Ezek a hírek rólunk szólnak – jelentette ki. Ezek a hírek Magyarország háborús fenyegtettségéről szólnak.

Orbán külön kiemelte, hogy január 20-án iktatják be az Egyesült Államokban Donald Trumpot. Beszélt arról, hogy aki volt katona és állt őrségben, az pontosan tudja, hogy az éjszaka a hajnal előtt a legsötétebb. Most is így állunk, két hónap múlva jön a hajnal, de most a korábbinál is sűrűbb a sötétség. A háború két legveszélyesebb hónmapja következik. Trumpra a demokraták egy súlyosabb örökséget akarnak hagyni, mint amilyen a győzelem pillanatában volt. Ilyenkor kell észnél lenni. Magyarország a józan hang politikáját követi – jelentette ki. Ezért a kormány tervezetten fog cselekedni: összehívta a Védelmi Tanácsot, azt vizsgálták, hogy ha Amerikai kiszáll a háborúból, akkor az EU kész-e a konfliktus folytatására. Szerinte nem. A helyzet egyértelmű: ha az amerikaiak kiszállnak, akkor az EU nincs abban a helyzetben katonai értelemben, hogy a siker leghalványabb esélyével támogassa Ukrajnát. A következtetésük az, hogy ezt a két hónapot kell kihúzni.

Amerikai befolyás

Orbán beszélt a német kormány bukásáról is, mely szerinte összefüggésben van a demokrata kormányzat bukásával is. Magyarország ezzel szemben szuverén kormánnyal bír, ez a németeknek nem adatott meg – magyarázta. Szerinte az amerikai történések leképződése néhány nem jelentéktelen nyugati kormány magatartásában azonnali. Ilyen összefüggés azonban Magyarországon nincs: szuverén magyar döntések jönnek, de nincs mindenki ilyen helyzetben. Van, ahol a politika az amerikai helyzettel sokkal inkább összefügg. Náluk, ha Amerika valamit csinál, követik az irányvonalat. Szerinte a németeknél van egy vita, mely arról szól, hogy adjanak-e az ukránoknak hosszú távú rakétákat. Ezt a vitát befolyásolja az amerikaiak döntése. Azonban azon hosszú távú eszközök, melyeket most az amerikai engedély birtokában az ukránok használhatják, ezek bonyolult eszközök. Orbán állítja: ezeket az ukránok nem tudják célra vezetni.

Erős az a feltételezés, hogy ezeket a rakétákat nem lehet amerikai személyzet közreműködése nélkül célba juttatni. Ezért reagáltak szerinte az oroszok erőteljesen és azonnal.

A miniszterelnök szerint Nyugat-Európában a politika beszédből áll, ezért is van rengeteg fecsegés, üresjárat. A beszédnek sokszor nincs közvetlen következménye, így könnyedén “engednek el tirádákat” a politikusok. Az oroszoknál más a helyzet: náluk az adott szó számít. Ezért szólaltak fel Ukrajna NATO-tagsága, illetve felfegyverzése ellen is. Vlagyimir Putyin felvetette, hogy erről legyen nemzetközi diskurzus, rendezzék a kérdést. Nyugatról erre csak durva válaszokat kapott, ez pedig közvetlen előzménye volt a háborúnak. Orbán hosszúra nyúlt monológját azzal zárta, hogy az oroszok most sem trükköznek: lesznek következményei az ukránok támadásainak. Külön kiemelte Putyin tegnap esti beszédét, melyben az orosz elnök arról beszélt, hogy legitim célpont az az ország, mely Ukrajna felfegyverzésében részt vesz. A miniszterelnök azt mondta, úgy hiszi, háborús politikából kell kiindulni, körültekintően kell eljárni.

Barátság Netanjahuval

Orbán beszélt a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsról is. Azt mondta, hogy a nemzetközi intézmények nem járnak el körültekintően egy-egy döntéssel. Szerinte ez a döntés fölháborítóan pimasz, hiszen jogi köntösben avatkozik bele politikailag egy folyamatban lévő konfliktusba. Ezzel lejáratja magát, sőt, olaj lehet a tűzre.

Orbán azt mondta, meg fogja hívni Netanjahut és demonstrálni fogja, hogy kiáll mellette, nem fogják letartóztatni.

Orbán beszélt a Patrióták pártcsaládjáról is. A harmadik legnagyobb frakciót hozták létre, mely a korábbi centrumtól eltérő, időnként nyers, de világos álláspontokat képvisel szerinte egy csomó kérdésben, például a migráció tekintetében. Gyors migránsozás után rátért arra, hogy együttműködést kell keresni más jobboldali alakulatokkal. A ciklus végére pedig odáig akarnak eljutni, hogy ők legyenek a legbefolyásosabb képviselőcsoport, ehhez pedig szerinte jó úton járnak.

Kelet felé fordulás

Eurázsiai együttműködés – erről Orbán tegnap egy konferencián is beszélt, most is szóba került. Azt mondta, Eurázsiáról nem sokan tudják, hogy mi, nem hiszi, hogy képben lennének ezzel a magyarok, különösen, hogy földrajzból és történelemből az ő generációját többet tanították az Egyesült Államokról, mint Európa földrajzi értelemben vett félszigetségéről. Európát ő most félszigetnek nevezte, mely Ázsiára, Oroszországra, Kínára, Indiára, Koreára, és Japánra csatlakozik. A magyar közgondolkodásnak nehezére esik szerinte az a “tájolásváltás”, amely most szükségeltetik. AZ ő irodája falán három térkép van, az egyik csak ezek közül az, amelynek Európa van a középpontjában. Ő azonban azt használja, amelynek az USA van a középpontjában, mert így szereti érteni, hogyan gondolkodnak az amerikaiak. És van olyan térképe is, amelynek Ázsia a közepe – ugyanazon szempont miatt, mint az amerikaiaknál. Szerinte többet kell arról beszélni, hogy Európának van egy szerves földrajzi egysége Ázsiával, a selyemutakat újra kell építeni, Európát és Magyarországot újra kell tájolni nem csupán a gazdaságpolitikában, hanem a gondolkodásban is.

Új gazdaságpolitika

Orbán azt mondta, a nyugati elit eddig a háborút akarták megnyerni. Azonban Magyarország a békét akarja megnyerni, el kell szigetelni az országot a testvérháborúról. Szóba került az is, hogy a Tisza képviselői ukrán-pólóban ültek az EP-ben. Nem mondta ki a Tisza nevét, de felelőtlennek nevezte képviselőiket. Új gazdaságpolitikára van szükség – került elő a régi mantra. Ezért alkottak meg egy új gazdasági politikát, melynek alapja a semlegesség, ez próbálja meg a növekedést magasan az európai átlag fölé emelni. Új akcióterv is van, ez hivatott növelni a bérek vásárlóerejét. Ehhez bérmegállapodások kellenek, ez most meg is született a következő három évre. Ez azt jelenti, hogy a magyarok biztosak lehetnek abban, hogy a minimálbér a következő három évben az infláció mértéke felett lesz. A magyar emberek pénzének vásárlóereje nem fog csökkenni – ígérte a miniszterelnök.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.