Jeszenszky Géza, a rendszerváltás utáni első magyar kormány külügyminisztere és az első Orbán-kormány washingtoni nagykövete a Klubrádióban beszélt az orosz–ukrán háborúról és a Tisza Párt, valamint Magyar Péter külpolitikai felkészültségéről annak apropóján, hogy a párt két EP-képviselője ukrán zászlót öltött Zelenszkij brüsszeli meghallgatására. A lépésre azután került sor, hogy ha maga a párt nem is, Magyar Péter kommunikációja gyakran csúszik bele oroszpárti narratívába. Nemrég pedig a fegyverszállítások veszélyére hivatkozva nem szavazták meg a párt EP-képviselői az Ukrajnának szánt támogatást.

Jeszenszky azt állítja, hogy Magyar külpolitikai állásfoglalásáról közel sincs pozitív véleménnyel, annak ellenére, hogy kezdetben rokonszenvesnek találta a politikus fellépését. A volt külügyminiszter értelmezése szerint Magyar láthatóan ügyel arra, hogy a „jelenleg a kormány agymosó propagandája” által befolyásolt embereket is meg tudja szólítani, ám több témában nem lát kikristályosodott álláspontot.

A Klubrádió Jeszenszky és az MDF indulásával párhuzamot vonva azt firtatta, hogy mégis hogyan tudna a Tisza szervezetet építeni és beletanulni a politizálásba. Az interjúalany szerint annó könnyebb dolguk volt, mivel a 80-as évek végén már élhető Kádár-rendszerben már megjelentek a reformkommunisták. A változást az állampártba nem ideológiai alapon belépők is szükségesnek tartották – mondta. Emiatt amikor elkezdtek szerveződni az első ellenzéki pártok, mint az SZDSZ vagy az MDF, a résztvevőket nem érték retorziók és letartóztatások, majd legalizálták az alternatív politikai törekvéseket – fejtette ki.

Aki akkoriban akármilyen alapon, de szemben állt a Kádár-rendszerrel, annak – meglátása szerint – volt tere, noha titkosszolgálati eszközökkel, beépítésekkel akkor is megfigyelték őket. Ám Jeszenszky szerint Magyar Péter ellen most példátlan lejárató kampány indult, amit arra utaló jelnek tart, hogy a még hosszú távra tervező Fidesz megijedt.

Jeszenszky felháborítónak tartja, hogy titkosszolgálati eszközöket vetnek be egy demokratikusan létrejött, alkotmányosan működő párttal szemben.

Amiben a Tisza hibázik Jeszenszky szerint

Azt viszont hibaként értelmezi a volt külügyminiszter, hogy a Tisza nem nyitja meg kapuit korábban más párthoz tartozók előtt, mivel szerinte ott is vannak kompetens és becsületes emberek, egyúttal a kurzusok közti jó viszonyt is fontosnak tartja. Pedig Jeszenszky szerint több szakpolitikához értő volt politikus – köztük ő is – szívesen megosztaná a tapasztalatait.

„Azt hallottuk Kötcsén, hogy szakpolitikai vitákat kell folytatni és győzni. Menjünk is bele ezekbe” – vélekedik Jeszenszky. Ám meglátása szerint ennek feltételei a kormánytól függenek, a közmédiában és szabad- és szaksajtóban kéne lefolytatni a vitákat. A Tisza Pártnak a „kormányképességet is kell bizonyítania” – mondta. Az alpári nyelvű veszekedések helyett a fiatalságnak tanulnia kéne – mondta, ám azt is hozzátette, hogy ilyen korlátozott nyilvánosság mellett ez nehéz feladatnak tartja.

A szomszédos háborúval kapcsolatban Jeszenszky szerint Oroszország (és már Észak-Korea is) agresszor, amit akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha máskülönben senki nem akar háborúzni Nyugaton. Ez nem jut el a Kossuth rádió hallgatóihoz – teszi hozzá. Meglátása szerint a háborút a civil lakosságra, infrastruktúrára is kiterjesztő Oroszország eszkalálja a helyzetet, amit az észak-koreai „rabszolgák” importálásában is tetten éri a külpolitikai szakértő. Az Oroszország ellen bevethető rakéták hatótávolságáról szóló vita megoldásáról szólva a volt külügyminiszter azt mondta, a legtermészetesebb dolognak tartja, hogy a háborúban nem részt vevő felektől kapott fegyvereket teljes potenciállal tudják használni az ukránok.