Húsz éve Magyarország még köröket vert gazdasági fejlettségben az EU-hoz csak később csatlakozott Romániára és Bulgáriára. Azóta viszont a régiós versenytársak uniós felzárkózása lényegesen gyorsabb lett a miénknél, amit az általunk megkérdezett, Magyarországról Bukarestbe költöző magyarok is érzékelnek.
Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt”
– tanácsolta hétfőn a parlamentben Orbán Viktor, majd a nyomatékosítás érdekében a Facebook-oldalára is kiírta ezt az üzenetet, amit sokan azonnal párhuzamba is állítottak Gyurcsány Ferenc 2006-os, indulatos kifakadásával, amikor a magas adók miatt fanyalgó munkáltatóknak akkor Szlovákiára utalva üzent így: “El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen!”
Most Orbán Viktor azután példálózott hasonlóan Romániával, miután kritikusan fordultak hozzá a parlamenti képviselők, mondván: a román gazdaság elhúzott mellettünk, miközben Magyarországon jelentős mértékben nőtt azok száma, akik szegénységben élnek. Ez nem alaptalan, hiszen a román átlagnyugdíj mostanra már jobb, mint a magyar, ahogyan az átlagfizetés is, illetve az is igaz, hogy a határ menti településeken egyre gyakoribb látvány a román állampolgárságú ingatlanvásárló.
Bár nem követtük a miniszterelnök tanácsát és nem költöztünk Romániába, de a statisztikák és olyan emberek segítségével, akik Magyarországon és a határon túl is éltek már, megpróbáltuk megfejteni, hogy mennyire húzott el tőlünk a szomszédos ország.
Szembeötlő fejlődés, na de mihez képest?
A gazdasági növekedés érzékelhető a mindennapi életben, de az elmúlt évtizedekben felhalmozott lemaradás nem múlik el egyik pillanatról a másikra
– mesélte a hitelkockázati elemzőként dolgozó Ede, aki néhány éve költözött ki Bukarestbe egy munkalehetőség miatt. A beszámolója alapján szorosabb a verseny a két ország között, mint elsőre gondolnánk.
Területenként hatalmas különbségek, problémás tömegközlekedés, bátrabb költekezés, a magyarországihoz hasonló fizetések, de lényegesen alacsonyabb élelmiszer- és lakásárak – tömören így lehet összefoglalni Ede tapasztalatait, azonban a bővebb verzió ennél árnyaltabb képet ad.
A nagyvárosokban hasonló életszínvonalon lehet élni, mint Magyarországon, de például a közlekedésfejlesztési projektek intenzívebbek az uniós helyreállítási alapnak köszönhetően. Ennek ellenére az ország továbbra is lemaradásban van a vasúti és közúti közlekedésben
– véli Ede, akinek kijelentése furán csenghet a magyar fülnek, figyelembe véve, hogy csak a hétfői napot nézve teljes káoszba fulladt a MÁV működése. Akkor egymás után jelentek meg hírek járműhibáról, biztosítóberendezés-hibákról, komoly késéssel induló pótlóbuszról, ismeretlen okból nem közlekedő vonatról, és sorozatos menetrendborulásokról.
Hasonló tapasztalatokról számolt be a magyar vasúti közlekedés viszonyait is ismerő Anita is, aki Romániában született, de magyarul beszél és kettős állampolgár. Ösztöndíjjal került tavaly az ELTE-re, így egy éven át lakott Budapesten.
Románia nem a kezdőknek való. A nemzetközi vonatokon nincs áram, világítás, se konnektor. A legócskább vonatot kell elképzelni. A soproni barátnőm szidta a magyar vonatokat mindaddig, amíg el nem jött hozzám
– mesélte a lány és hozzátette, hogy van, hogy mosdó sincs a kocsikban, sőt egyszer egy egér volt az útitársa.
Áttérve a fizetésekre, a beszélgetések alapján valóban nőttek a bérek és a szociális juttatások Romániában, viszont a foglalkoztatás szintje alacsonyabb, mint Magyarországon. Ennek egyik oka, hogy sokan dolgoznak külföldön, a kivándoroltak száma immár a 6,5 milliót közelíti. A másik ok, hogy a vidéki térségekben gyakori a fekete- vagy alkalmi munka, és Anita ismeretei szerint van, ahol a minimálbért sem fizetik ki, csak papíron.
Könnyebb megtölteni a bevásárlókocsit
“Minden csoki száz forint” – enyhe túlzással így szemléltette Anita a magyar és román élelmiszerárak közötti különbségeket. A lány azt is elárulta, hogy a kolozsvári Lidlben 1,15 lejért lehet kapni egy vekni fehér kenyeret, ami nagyjából 90 forint. Az életszínvonal jobbnak tűnik Romániában, ha a bolti árakat nézzük. “A gyógyszerek és az elektronikai cikkek is kedvezőbb áron kaphatók, gyakran veszek mobiltelefont otthoni ismerősöknek” – részletezte az eltéréseket Ede is.
Fontos kérdés még a lakhatás is, erről kiderült, hogy Bukarestben az albérletárak minimálisan, a lakásárak pedig jelentősen a budapesti szint alatt vannak. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy országos szinten Bukarest viszonylag olcsónak számít, Ede szerint Kolozsvár, illetve több vidéki nagyváros árszínvonala eléri, vagy akár meghaladja a fővárosét. Egy ingatlanos oldalt nézve átlagosan 600 euróért (kb. 240 ezer forint) találni egy kétszobás lakást Kolozsváron.
Összességében bár jelentősen emelkedett az életszínvonal Romániában, Magyarországhoz képest is, de a szegénység sem tűnt el az országból, és a dinamikus fejlődés főleg a nagyvárosokra koncentrálódik. A lakosság bátrabban költekezik, mint a magyarok, így viszont nincs igazán félretett pénzük. A vidéki településeken továbbra is nehéz a megélhetés, és a körülmények is merőben mások, mint a nagyobb városokban, amit jól mutat, hogy a lakosság közel negyedének nincs vízöblítéses WC-je.
“Magyarországot már megelőztük, most Lengyelország jöhet”
Tavaly fordult elő először, hogy az árszínvonalak közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson a romániai fizetések megelőzték a magyarországiakat a májusban megjelent Eurostat-jelentés alapján. A román miniszterelnök erre reagálva lelkesen jelentette ki, hogy “Magyarországot már megelőztük, most Lengyelország jöhet”. Az utóbbiban messze legmagasabb a fizetés a régiós országok közül, és bár az összes országban emelkednek a fizetések, Romániában volt a leggyorsabb a növekedés.
A fogyasztás tekintetében is sereghajtó Magyarország. A legfrissebb statisztikák szerint Magyarországot az összes uniós ország megelőzte, még a szomszédos Romániában és Szlovéniában is lényegesen többet költöttek. Az uniós átlagtól 30 százalékkal maradunk el.
A gazdasági teljesítményt nézve Románia 2022-ben felzárkózott Magyarországhoz az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-ben, 2023-ban pedig egyértelműen és magabiztosan lehagyta. Az Eurostat adatközlése friss, de az eredmény nem váratlan: a román gazdaság tavaly 2,1 százalékkal nőtt, miközben a magyar 0,9 százalékkal zsugorodott.
Nem savazzák, élnek az uniós lehetőségekkel
Klaus Johannis román elnök februárban az Európai Parlamentben tartott beszédében elmondta, hogy országa az EU átalakító erejének egyik legjobb példája, amely vitathatatlan és konkrét előnyökkel járt a román állampolgárok számára. Ekkor azt is kifejtette, hogy az európai alapok lehetővé tették számukra a fontos infrastrukturális beruházások elvégzését, ami hatással volt a románok európai szemléletmódjára. Továbbá a Transtelex szerint sokan szeretnék Romániában, ha bevezetnék az eurót, amit az ország hivatalosan vállalt is, de egyelőre nem tesznek eleget a feltételeknek.
Ezzel szemben Magyarország továbbra is várja, hogy megérkezzenek a 2022-ben a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatos súlyos uniós aggályok és a korrupciós kockázatok miatt befagyasztott uniós források.
Románia Európa-barátabb politikája ugyan előnyös az ország számára, de nem szabad szemet hunyni afölött, hogy Romániában masszívan jelen van a korrupció, elég csak felidézni például Déda polgármesterének esetét, vagy a határrendőrség vezetőinek történetét. Ebben az összevetésben Magyarország sem panaszkodhat, és másban sem túl jó: a World Justice Project nemzetközi jogi szervezet keddi jelentése szerint, amely 142 országban vizsgálja a jogállamiság helyzetét, Magyarország az utolsó helyen (73.) végzett az EU-s országokat nézve, míg Románia a 41. lett a listán.
Nyitóképünk illusztráció! Fotó: AFP/Andrei Pungovschi
