A káosz a legmegfelelőbb szó arra, ami a jogalkotásban a póráz nélküli kutyasétáltatásra vonatkozik. Van olyan jogszabály, amely engedélyezi, egy kormányrendelet tiltja, a közterület-felügyelők a kutyák behívhatóságát tesztelik, az állatvédelmi hatóság viszont jelentős büntetést szabhat ki.
Ahogy egyre több a kutya a fővárosban, egyre gyakrabban lehet belefutni póráz nélkül sétáltatott ebekbe, amelyek olykor megkeseríthetik a közösség életét. Ha a póráz nélküli kutya egy pórázon sétáltatottat rohan le – akár agresszívan, akár játékosan – sérülést okozhat, ha pedig embert, akkor enyhébb esetben csak a ruha bánja. Az a közös ezekben az esetekben, hogy a jogszabályok szerint meg sem történhetnének,
a kutyatartók fejében azonban nagy a káosz, hogy mit tehetnek meg, és mit nem – nem csoda, hiszen több jogszabály is érinti a témát, ezek értelmezése pedig nem egyszerű.
A gazdák leggyakoribb érve a póráz nélküli sétáltatás mellett, hogy a kutyájuk behívható, és akkor ez megengedett. Mivel ez a varázsszó a legtöbb konfliktusos esetben, utánajártunk, mi az igazság mögötte.
Budapesten a 120 ezer lakóval rendelkező III. kerületben él az egyik legnagyobb kutyás közösség, 40 ezer ebről beszélnek a szakértők, vagyis minden harmadik embernek van kutyája. Az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyeletet (OBKF) arról tájékoztatott minket, hogy a szabálysértésekről szóló törvény szerint járnak el, ha póráz nélkül sétáltatott kutyát észlelnek. Ilyenkor ellenőrzik, hogy az állat a gazdája felszólítására visszahívható-e. Ha igen, akkor nem intézkednek, mert a közteresek szerint „a póráz nélküli kutyasétáltatás a fentiekben hivatkozott törvény alapján nem minősül szabálysértésnek”. Azonban ha a kutya nem behívható, jöhet a büntetés. Az OBKF szerint idén eddig nyolcszor intézkedtek, ez részben figyelmeztetés, részben helyszíni bírság volt. Azt írták, hogy
a helyszíni bírság 6500 forintnál kezdődik, de akár ennek tízszeresét, 65 ezer forintot is kiszabhatnak – a pontos összeg a közterület-felügyelő mérlegelésén múlik.
A kutyasétáltatásról azonban más jogszabály is rendelkezik, ami a szabálysértési törvénynek némileg ellentmond. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 2010-es kormányrendelet úgy fogalmaz: belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – kutyát csak pórázon lehet vezetni. És ennyi. Egy szó nincs be-, vagy visszahívhatóságról. Érdekes, hogy míg az OBKF szerint ennek alapján ők nem járhatnak el – arra hivatkoztak, hogy nem tartozik hozzá szankció –, a rendőrök már igen.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azt írta a HVG megkeresésére, hogy a fenti jogszabály esetén igenis lehet eljárást indítani, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény alapján az állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírságot szabhat ki. Az ORFK szerint póráz nélküli kutyasétáltatás esetén az intézkedő rendőr közigazgatási eljárást kezdeményez a járási hivatalnál mint kijelölt állatvédelmi hatóságnál. Az utóbbi hatóság azonosítása sem könnyű amúgy, hiszen egy 2016-os kormányrendelet hat különféle állatvédelmi hatóságot jelöl meg: az agrárminisztert, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, a Pest Megyei Kormányhivatalt, a megyei kormányhivatalt (amikor nem a Pest megyei az illetékes), a járási hivatalt és a jegyzőt.
A hatóság állatvédelmi bírságot is kiszabhat, és egy rendelet rögzíti is, hogy mekkora pénzbírsággal járnak az egyes szabálysértések. Ez sehogy sem olcsó mulatság, mert az alapbüntetés 75 ezer forint, és még szorzók is tartoznak bizonyos mulasztásokhoz. Ha például a kutya emberre támad, az ötös szorzót von maga után, azaz 375 ezer forintos bírságot. Ha pedig „az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott a gazdája”, az már hatos szorzó, ami 450 ezer forint. Sőt,
ha valakinek meglóg a kutyája, és még meg is harap valakit, az már 825 ezer forintos bírságot von maga után.
A póráz nélküli sétáltatást a rendőrség szerint egy másik jogszabály alapján is lehet büntetni, de ennek feltételei vannak. Ez a már említett szabálysértési törvény, amely szerint büntethető az az állattartó, akinek a kutyája kikerül a felügyelete alól. A gyakorlatban pedig ebbe az is beletartozik, amikor a kutya olyan messzire távolodik tőle, hogy már nem tudja kontrollálni. Ez egyébként simán előfordulhat, ha a blökinek elvonja valami a figyelmét (mókus, macska, másik kutya, kolbászszállító autó stb.), vagy ha megijeszti valami, és világgá szalad.
Ha valaki póráz, illetve felügyelet nélküli kutyát észlel a közterületen, a rendőrségnél is bejelentést tehet, de az ORFK elsősorban az ebrendészet, illetve az illetékes önkormányzat értesítését javasolja. A rendőrség egyébként nem tudta megmondani, hány esetben kellett emiatt intézkedniük, mert nem vezetnek róla statisztikát.
Persze nem minden a büntetés, van más megoldás is: a konfliktusokat meg is lehet beszélni. A III. kerületben hét éve tevékenykedő Óbudai Kutyás Egyesület (ÓKE) vezetőjével beszéltünk a kutyatartás problémájáról. Gáspár Zsófi szerint rossz az a jogszabály, amely szerint pórázon kell tartani a kutyát, és a döntéshozóknak abban kellene gondolkodniuk, hogy a pórázmentes helyek, integrált parkok számát növeljék. Az már más kérdés, hogy hiába létezik jogszabály, van, aki nem tartja be, de azért a gazdik túlnyomó többsége szerinte felelős állattartó. Gáspár úgy látja, a rendőrök ritkán intézkednek, amikor valakinek a szabadon engedett kutyája lerohan másokat. Ha harapás, illetve nyolc napon túl gyógyuló sérülés történik, már egészen más a helyzet, akkor eljárás indul.
A legtöbb probléma abból adódik az egyesületi vezető szerint, hogy még mindig nagyon kevés az olyan hely a fővárosban, ahol a kutyákat szabadon lehet engedni. Ha az állatok nem mozogják le magukat, vagyis nem tudják levezetni a fölös energiájukat, abból adódnak a problémák. A kutya frusztrált lesz, rengeteget fog ugatni, ami egy társasházban konfliktusokhoz vezethet. Egy megfelelően lemozgatott kutya általában békésen pihen otthon. A III. kerületben például 12 kutyafuttató van 40 ezer kutyára, ami szerinte nagyon kevés, bár Óbuda kitüntetett helyzetben van, mert az elmúlt években három nagy futtatót is megnyitottak. Ezen felül a Hajógyári-szigeten és még néhány parkban (Holdudvar park, Kiscelli parkerdő, Pünkösdfürdői gát Duna felőli oldala, Waterfront rét) lehet póráz nélkül sétáltatni a kutyákat, de mint Gáspár Zsófi hangsúlyozta, csak akkor, ha a házi kedvenc bármilyen szituációban visszahívható.
Ő egyébként úgy látja, hogy nem szaporodtak a kutyatámadások, csupán van olyan felület, ahol ezekről hírt adnak. Arányaiban egészen biztosan kevesebb hasonló eset történik, még úgy is, hogy a kutyák száma rohamosan nő – tíz éve és a Covid-időszak után is volt egy nagy ugrás. Ha előfordul ilyesmi – mint amikor a közelmúltban egy pitbull megölt a Flórián téren egy kistestű kutyát –, az nagy port ver fel. Ha az egyesületnél tudomásukra jut, hogy egy veszélyes helyzeteket teremtő kutya felbukkan valahol, akkor miután tájékozódtak, felveszik a kerület jegyzőjével a kapcsolatot, és ők vizsgálják ki a történteket. Úgy látja, a legtöbb esetben abból adódik probléma, hogy maga a kutya gazdája nem hajlandó kommunikációra, például, amikor megkérik, hogy hívja vissza a kutyáját. A kerületben olykor már az is célravezető, ha az óbudai kutyás csoportokban híre megy az esetnek. Fontosnak tartja, hogy a felmerülő problémákról tudjanak az óbudaiak, megvitassák azokat, mert minden esetből lehet tanulni.
