Itthon Lengyel Tibor 2024. október. 07. 14:30

Állami autó, Orbánét leköröző fizetés, félmilliós ruhapénz jár Lánczi Tamásnak, de más vezetők is a miniszterek felett keresnek

Lengyel Tibor
Szerzőnk Lengyel Tibor

Ha a jogköröket egyelőre nélkülöznie is kell a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, a vezérkar legalább jól keres a kormányzati mumus szervezetnél. A hivatal élén Lánczi Tamás a kormányfőnél, míg helyettesei a legtöbb miniszternél többet kapnak, egyedül a III/III-as múltú főkutató bére marad alatta egy államtitkárénak. De ezek mellé van miniszteri szintű állami autó, félmilliós ruhapénz és SZÉP-kártya is.

Nemcsak a fizetések kimagaslók, hanem az egyéb, béren kívüli juttatások is csábítók az alig több mint fél éve működő, de már száznál több embert foglalkoztató Szuverenitásvédelmi Hivatalnál, legalábbis, ami a vezetőséget illeti – derült ki a HVG közérdekű adatigénylésére megküldött hivatali válaszból. 

Ugyan a hivatalnak semmilyen jogszabály adta hatósági, szankcionálási vagy akár bírságolási jogköre nincs – nem véletlenül nem is hívják hatóságnak –, így a vizsgálataiból levont következtetéseknek, állításoknak sincs jogi jelentőségük, a Fidesz és a kormányzat, továbbá maga a hivatal is igyekszik komolyan venni a feladatát – még akkor is, ha emiatt az Európai Bizottsággal találja szemben magát.

Ötletel a kormány: felfüggeszthetik a médiumot, amit háborús propagandán érnek, de nem Lánczié a döntés

Ötven évvel a „béke elleni bűncselekmények” jogi kategória megszüntetése után a kormány tűzparancsot adott a parlamentnek a háborús propaganda elleni törvény megalkotására. Az új paragrafusokkal megvághatnák egyes sajtótermékek bevételeit, vagy felfüggeszthetnék a működésüket.

Az biztos, hogy a fizetések és juttatások komoly állami szervhez illők, noha a kormány bunkósbotjaként, a Fidesz mumus szervezeteként emlegetett és rendszerint akként is fellépő hivatal tevékenysége nehezen összevethető a vele egyező fél tucat „autonóm államigazgatási szervével”, mint például a Versenyhivatal, az Integritás Hatóság, a NAIH, a Közbeszerzési Hatóság vagy éppen a Nemzeti Választási Iroda. 

A HVG közérdekű adatigénylésben kérte ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezérkarának – Lánczi Tamás elnöknek, Berzi Gergely és Szablics János elnökhelyetteseknek –, valamint a nemrég alakult Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetet vezető volt III/III-as tiszt, a rendszerváltás után a titkosszolgálatoknál, illetve az UD Zrt.-nél dolgozó Horváth József juttatásait.

A hivatal válaszolt, mutatjuk a juttatásokat: 

  • Lánczi Tamás elnök: bruttó fizetés 5 483 520 forint/hó, 500 000 forint/év ruhapénz, 411 885 forint/év SZÉP-kártya-juttatás, állami vezetőknek járó Skoda Superb gépkocsi hivatali és magánhasználatra. 
  • Berzi Gergely elnökhelyettes: bruttó fizetés 3 701 376 forint/hó, 450 000 forint/év ruhapénz, 361 475 forint/év SZÉP-kártya-juttatás, Budapest-bérlet. 
  • Szablics János elnökhelyettes: bruttó fizetés 3 701 376 forint/hó, 450 000 forint/év ruhapénz, 411 885 forint/év SZÉP-kártya-juttatás, állami vezetőknek járó Skoda Superb gépkocsi hivatali és magánhasználatra. 
  • Horváth József kutatóintézeti igazgató: bruttó fizetés 2 406 015 forint/hó, 400 000 forint/év ruhapénz, 210 246 forint/év SZÉP-kártya-juttatás, munkába járási támogatásként 30 forint/kilométer költségtérítés.

Az elnök és az elnökhelyettesek fizetése nem titok, azt a tavaly év végén elfogadott, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is létrehozó törvény rögzíti. Sok más állami vezetőéhez hasonlóan az övék is beépített automatizmusként a mindenkori átlagkeresethez kötődik. Az igazodási pont pedig Matolcsy György, mert az ő fizetéséből kell kiszámolni Lánczi és helyettesei pénzét. 

A jegybankelnök fizetése pedig az Állami Számvevőszék elnökének béréből jön, ami az előző évi, KSH által megállapított bruttó havi átlagbér 12-szerese. Mivel 2023-ban a havi bruttó átlagbér 571 200 forint volt, ennek 12-szerese 6 854 400 forint. Lánczi Tamás elnökként ennek a 80 százalékát keresi, ami majdnem eléri a havi bruttó 5,5 milliós összeget (jövő márciustól majd az idei átlagbérhez képest nő automatikusan). 

Lánczi Tamás ismét a hazaárulás büntetőjogi átértékeléséről beszélt és elmagyarázta, mi a demokrácia

A szuverenitás védelmének érdekében a jogi végzettség nélküli Lánczi ismét kifejezte, hogy ideje lenne a jogi gyakorlatot átgondolni, hogy az ellenzéket hivatalosan is hazaárulónak lehessen megbélyegezni.

Lánczi havi 5,5 milliója, vagyis 8-10 ember átlagfizetése még Orbán Viktor kormányfői fizetésénél is magasabb, mivel az a júliustól érvényes emelés óta havi bruttó 4,77 millió forint. Persze a miniszterelnök országgyűlési képviselő is, ami havi mintegy 1,7 milliós mellékest jelent neki, Lánczinak pedig az alapbérén túl csak a ruhapénz és a SZÉP-kártya van, meg annyi, hogy nem kell költenie autóra, benzinre. 

Szinte érinthetetlen, akár örökké
Emlékezetes, mekkora botrány volt abból, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a 2028-ban lejáró mostani, újabb 9 éves ciklusa után is a hivatalában maradhat, amíg kétharmaddal mást nem tud választani a helyére a törvényhozás, és lemondatni is csak kétharmados többséggel lehet.
Nos, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke még inkább „kirobbanthatatlan”. Bár mandátuma csak 6 évre szól, a törvény szerint korlátlan számban újra jelölhető és újra kinevezhető. Ráadásul
ha simán csak lejár az elnök 6 éves mandátuma, akkor is kap kéthavi „végkielégítést”, még akkor is, ha újra is jelölik. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét ráadásul a kormánypárt szándékainak megfelelően az utolsó pillanatban átírt törvény szerint az Országgyűlés Polthoz hasonlóan csak kétharmaddal mentheti fel. Továbbá különleges védelem is megilleti: az országgyűlési képviselőkével megegyező mentelmi jogot kapott. Ilyen még a kormánytagoknak sem jár – hacsak egyúttal nem képviselők is –, csak a képviselőknek, bíráknak, ügyészeknek és az államfőnek vagy az Állami Számvevőszék elnökének.

Amúgy Lánczi úgy is jól jár, hogy más kereső tevékenységet nem is folytathat mellette, hiszen a februári váltással jövedelme több mint a duplájára nőtt. Addig ugyanis a közmédia egyik főállású vezetője, az MTVA online igazgatója volt havi bruttó 2,16 millióért – mint a DK által kiperelt fizetéslistából tudható. Lánczinak ráadásul le kellett mondania Habony Árpád brit tanácsadó cégének ügyvezetéséről is. 

Testhez álló feladatot kapott a Szuverenitásvédelmi Hivatal élén a Fidesz másodvonalbeli szellemi verőembere

Kedvére hazaárulózhatja és listázhatja az ellenzéket, és akár elhunytakat is szuverenitási kockázatnak minősíthet majd Lánczi Tamás, ha következetes lesz önmagához.

Lánczi két helyettesének be kell érnie kevesebbel: ők az MNB elnökhelyettesek pénzéhez viszonyulnak, ami már rögtön csak a 90 százaléka Matolcsyénak, és ők ennek is csak a 60 százalékát kapják, ami havi bruttó 3,7 millió forint. Ez még mindig meghaladja azonban a kormánytagok egy jelentős részének fizetését, mivel a júliusi béremelés után a miniszterek többsége havi bruttó 3 534 680 forintot keres. 

A legrosszabb kondíciókkal a NER-kurzusintézetek legújabbika, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója, Horváth János csatlakozott a csapathoz nemrég. Az ő fizetése egyedi, nem törvény által megszabott, és a havi bruttó 2,4 milliós összeg még az államtitkároknak július óta járó 2,65 milliójánál is alacsonyabb. Igaz, ezt nála is kiegészíti a ruhapénz és a SZÉP-kártya, illetve némi benzinpénzt is kap. 

A volt III/III-as Horváth József testhezálló feladatot kapott Lánczi Tamástól: konteókat terjeszthet a civilekről

Egykori III/III-as tisztet igazolt le a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal a politikai furkósbotként működő szervezet „tudományos” műhelyének élére.

Ami pedig a hivatal többi munkavállalóját illeti, ők sem keresnek rosszul – ezt nemrég, a hivatal honlapjára felkerült beszámolóból derült ki. Az augusztus végi állapotot tükröző adatközlés szerint a hivatalnál 101 ember dolgozik. A Lánczi munkáját segítő elnöki titkárságon például 14-en. Az elemzési igazgatóságon 23-an dolgoznak, a közkapcsolati igazgatóságon 22-en, a vizsgálati igazgatóságon 11-en, a sajtóosztályon és a kutatóintézetben egyaránt hatan, a biztonsági irodán pedig ketten. 

A honlapon közzétették a nyár végéig kötött szerződések listáját is, ebből az derült ki, hogy egy évre 60 millió forintért bérelnek iroda lakásokat egy budai, Sánc utcai villaépületben, ahol korábban a HVG is megtalálta a hivatalt. Mivel ezt „kinőtték”, októbertől 4 évre bő egymilliárd forintért egy Rákóczi úti irodaházba költözik a hivatal, de a Gellért-hegyi villát a tervek szerint tovább bérlik „reprezentációs célra”. 

Szuverenitásvédelmi villa: a Gellért-hegy oldalában, egy motoros cégtől bérelnek benne lakásokat Lánczi Tamásék hatvanmillióért

A Szuverenitásvédelmi Hivatal főhadiszállása egy évente hatvanmillió forintért bérelt budai villa. Elmentünk, körbefotóztuk a Gellért-hegyi zöldövezetben lévő épületet, amelyen egy motoros szakszerviz van bejegyezve. Egy biztonsági őrön kívül nem láttunk mozgást.

A szerződéslistán szerepel egy 38,1, illetve 18,9 millió forintos megbízás jogi tanácsadásra, egy 9,1 milliós jogi képviseletre és egy 8,4 milliós jogi feladatokra. Emellett 1,6 millió forintot fizetnek sajtófigyelésre, 4,8 millióért bérelnek elektromos kisteherautót, 2,7 millió forintért pedig televíziókat és kiegészítőket szereztek be. A hivatal augusztus végéig bérekre és juttatásokra összesen 394 millió forintot fizetett ki. 

A költségekkel szemben a hivatal civilekkel szembeni fellépést, Lánczi Tamásnak a héten az óbudai polgári kör szervezésében egy egyházi intézményben, a Bécsi úti szalézi rendházhoz tartozó előadóteremben tartott szuverenitásvédelmi előadását és ilyen „jelentéseket” tud amúgy felmutatni:

A Szuverenitásvédelmi Hivatal lezárta az ellenzékhez „guruló dollárok” vizsgálatát, arra jutott, hogy háborúpárti lobbisták és Soros

Hosszú jelentést készített a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal a „guruló dollárok” ügyében. Megismételték a Fidesz által bedobott, majd a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat és végül az Állami Számvevőszék által is bizonygatott vádakat a külföldi kampányfinanszírozásról, és arra jutottak, hogy Soros György és hálózata az egész térségünkre „aktív fenyegetést” jelent, vélhetően a most júniusi választásokon is.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?