Itthon hvg.hu/MTI 2024. szeptember. 13. 20:11

Szervezettebb ügyeleti rendszert ígér Budapesten az október eleji átállás után az államtitkár

A fővárosban 28 felnőtt- és három gyermekellátóhellyel indul az új rendszer, 14 mobil ügyeleti egységet is felállítanak.

A nagyjából 860 budapesti háziorvos közül péntek reggelig 261-en csatlakoztak az új ügyeleti rendszerhez – hangzott el a Telex tudósítása szerint azon a sajtótájékoztatón, amelyen az október 1-jétől a fővárosban is elinduló új ügyeleti rendszerről tartottak pénteken.

Takács Péter egészségügyi államtitkár elmondta, hogy

Budapesten 28 felnőtt- és három gyermekellátóhely lesz, ezek mellett 14 mobil ügyeleti egységet is felállítanak.

Takács szerint az új alapellátási ügyeleti rendszerben az alapellátás, a mentés és a kórházak sürgősségi osztályai összehangoltan végzik majd a feladatokat az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) koordinálásával.

Tömegével távozhatnak műtéti asszisztensek és betegszállítók, ha elfogadják az új ügyeleti rendszert

Takács Péter szerdán egyeztet a témában, de a tervezetet bíráló szakszervezeteteket nem hívták meg.

A jelenlegi rendszer helyett, amelyben a betegek a nap 24 órájában hívhatják a kerületek által működtetett ügyeleteket, az orvosok pedig szükség esetén házhoz is mennek. Az október eleji átállás után

sürgős, életmentést igénylő esetekben továbbra is a 112-es telefonszámot kell hívni, azonban kisebb probléma esetén 16 óra után, hétvégén és ünnepnapokon egész nap a 1830-as-as telefonszámot kell tárcsázni.

A hívást egy egészségügyi dolgozó fogadja, aki kikérdezi a beteget, majd – ha szükséges – alapellátási ügyeletre irányítja, vagy egy mobil ügyeleti egységet küld hozzá. Ha úgy ítéli meg, hogy a betelefonálónak sürgős ellátásra van szüksége, akkor mentőt irányítanak hozzá.

Takács arról is beszélt, bízik abban, hogy a mostani, sok helyen diszfunkcionális, számos nehézséget hordozó rendszerrel szemben rugalmasabb lesz az ellátás.

Kijelentette, hogy nincs olyan kormányzati szándék, amely szerint a háziorvosoknak az eddig rendelési idejüket meg kellene változtatniuk. Budapesten jellemzően 8 és 12, illetve 16 és 20 óra között rendelnek az orvosok, ehhez nem kell hozzányúlni.

Nem működő háziorvosi ellátás, gondok az ügyeletekkel és káosz a sürgősségi ellátásban – Kunetz Zsombor egyesével végigvette, mi a probléma az egészségügyi rendszerünkkel

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója azt mondta, az új rendszerben ügyeleti időben nem a betegnek kell megkeresnie a megfelelő ellátást, hanem a 1830-as számon egy szakember fogja eldönteni, hogy a telefonálónak milyen ellátásra van szüksége.

Az eddigi országos betegadatokból ismertetése szerint az látszik, hogy a betegek 93 százaléka enyhe vagy helyben kezelhető panaszokkal fordult az ügyeletekhez.

Csató szerint az eddig a rendszerhez csatlakozott 261 háziorvos mellett az új rendszerben számíthatnak a kórházi orvosokra is. Úgy fogalmazott, minden tárgyi és személyi feltétel adott az alapellátási ügyelet október 1-jei bevezetéséhez, de az orvosok toborzása folyamatos.

A Magyar Orvosi Kamara korábban az átállás januárra halasztását kérte, hogy tisztázhatóak legyenek a szakmai és szervezési aggályok. Álmos Péter, a szervezet elnöke augusztus végén arról beszélt, hogy az új rendszer nagyon megterheli az ellátást. 129 praxisból hiányzó háziorvos helyettesítése mellett kellene vállalnia azoknak a budapesti körorvosoknak az ügyeletet is, akiknek az átlagéletkora immár 61 év.

A szakmai szervezet szerint az új rendszerben az is problémát okoz, hogy a budapesti felnőtt háziorvosok a hetvenes évek óta nem látnak el gyerekeket így nincs tapasztalatuk a kezelésükben. Továbbá jelenleg sok helyen 8-ig tart a háziorvos rendelés, az új rendszer szerint azonban 4 óra után csak ügyelet lenne, ezzel a sokszor egy rendelőn osztozó orvosok nem tudnának hol dolgozni. A kamara szerint ezzel várhatóan nőni fog a sürgősségi osztályok terhelése is.

MOK-elnök: nőhet a betöltetlen budapesti praxisok száma az ügyeleti kényszer miatt

A Magyar Orvosi Kamara azt kéri, halasszák el a budapesti ügyelet átalakítását.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.