A testületnek a benyújtott panasz indoklásával volt gondja.
Érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Alkotmánybíróság a kormány óriásplakátjaira megjegyzéseket író Heindl Péter pécsi jogvédő, Hadházy Ákos független képviselő és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt panaszát a „szuverenitásunk védelméről” tartott „nemzeti konzultáció” ellen.
Az aláírók először a Nemzeti Választási Bizottságtól (NVB) próbálták megtudni, jogsértő-e az állami szerveknek a választópolgárok véleményalakítását befolyásoló és így a következő választások eredményét is befolyásoló (vagy befolyásolni akaró) fizetett politikai reklámtevékenysége, és ha ez a hivatalos kampányidőszakon kívül is megtörténhet, akkor vajon a törvény szerinti jogorvoslati fórumok rendelkeznek-e hatáskörrel a jogsértés miatti jogorvoslati kérelem elbírálására.
Az NVB válasza az utóbbi kérdésre az volt, hogy nem, mert csak a választási eljárási törvény hatálya alá tartozó ügyekben illetékes. Így az előbbi kérdéssel nem is foglalkozhatott. Ezt a jogértelmezést erősítette meg a Kúria.
Ezután fordult Heindl Péter, Hadházy Ákos és a MKKP az Alkotmánybírósághoz, amely a következőket állapította meg:
A panasz az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésére hivatkozik, amely úgy szól, hogy „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”
Indoklásuk azonban ezzel nem volt összefüggésbe hozható. A Czine Ágnes vezette öttagú tanács szerint „nem adtak elő olyan indokolást, amely alkotmányjogilag értékelhető módon támasztja alá a támadott bírói döntés és a diszkriminációtilalom vélt sérelme közötti összefüggést. Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban csupán állították, hogy a kifogásolt kormányzati kampányeszközök a nem kormánypárti választópolgárok tekintetében közvetve a választójog sérelmén keresztül az egyenlő bánásmód követelményét sértik. Az Alkotmánybíróság szerint azonban azon túl, hogy számukra az alapjogsértés fennállása ’nyilvánvaló’, értékelhető indoklást nem adtak elő arra vonatkozóan, hogy a Kúria – az NVB hatáskör hiányát megállapító határozatát helybenhagyó – végzése mely indokok mentén valósít meg hátrányos megkülönböztetést”.
Továbbá azt kifogásolták, hogy a Kúria döntése és jogértelmezése által kampányidőszakon kívül, az általuk állított jogsértések orvoslására nem áll rendelkezésükre semmilyen más jogorvoslati fórum, mint a választási Bizottságok, de ezzel kapcsolatban nem hivatkoztak az Alaptörvény erről szóló pontjára. Vagyis a panasz nem tartalmaz „határozott kérelmet”, ami az alkotmánybírósági befogadás alapkövetelménye, ezért az Ab érdemi vizsgálat nélkül visszautasította azt.
Ez nem először történt meg: 2022 végén hasonló volt a sorsa Hadházy Ákos a „brüsszeli szankciók” elleni kormányzati nemzeti konzultációval kapcsolatos panaszának, amire ő akkor azzal reagált: erre számított, tehát irány Strasbourg, az Emberi Jogok Európai Bírósága.